Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Fürészné Molnár Anikó: Munkásmozgalom a tokodi üveggyárban a gazdasági válság idején

FŰRÉSZNÉ MOLNÁR ANIKÓ: MUNKÁSMOZGALOM A TOKODI ÜVEGGYÁRBAN A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG IDEJÉN I. AZ ÜVEGGYÁR FEJLŐDÉSÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE A Tokodi Üveggyár helyén 1892-ben még csak egy fazekas olvasztókemencével működő kishuta üzemelt, amelyet Moller Károly óbudai lakos épített, minden feldolgozó és finomító műhelyberendezés nélkül. A kezdetleges berendezéssel csupán ún. hutakész árut, gyógyszeres és savanyúvizes üvegeket gyártott. A vállalkozás tönkrement, ezért 1895-ben eladta Kurzweil Bernátnak, aki a kis gyárat csiszoló- és marató-műhellyel bővítette és megkezdte a kristályüveg-készletek gyártását. A gyár az 1910-es években 120 munkást foglalkoztatott. Az első világháború alatt nem üzemelt. 1919-ben a tintagyáros cég Müller Rt. révén Wilhelm Ábel vette át az üzemet és bővítette a termelő kapacitást egy 12 fazekas kemencével. Ekkor a gyártási profil fehér kristályüveg, zöldüveg, asztali készlet, kékítős és tintásüveg volt.

1 1921-ben a gyárat az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. megvásárolta. Az átvétel után azonnal hozzákezdtek a fejlesztéshez. Aschner Dávid ügyvezető igazgató már 1922 júliusában azt jelentette az igazgatósági ülésen, hogy „azokat a gyártási és minőségi hiányokat, amelyek a gyárnak az új érdekeltség birtokába való jutásakor mutatkoztak, az igazgatóságnak sikerült fokról fokra kiküszöbölni úgyannyira, hogy a gyárnak üvegárui ma már minőségi tekintetben is, teljesen megfelelők és versenyképesek. Berendezkedett továbbá időközben a gyár a préselt üvegáruk gyártására is, mely gyártási ággal ezideig nem foglalkozott."

2 Áttértek az izzólámpaburák gyártására is. 1923 májusában üzembe helyezték az ún. fehér kemencét. „Kádkemence fehér üveg gyártására ezideig Magyarországon még nem volt. Gyárunk e kibővítésével — folytatódik a jelentés — mindenesetre elértük azt, hogy a fúvott üvegekben a magyorországi szükséglet teljesen belföldi gyártmánnyal lesz fedezhető és behozatalra alig, vagy egyáltalán nem lesz szükség."

3 „Vállalatunk elsőrangú érdeke — tartották —, hogy jó technikai berendezéseket tartson fenn, s ezeket mindinkább tökéletesbítve, állandóan versenyképessé tegye magát a nagy gyártási képességgel és jó munkásokkal rendelkező cseh üvegiparral szemben."

4 1924-ben már átlag 431 munkást foglalkoztattak az üveggyárban. A Tokodi Üveggyár Rt.-nél a nagyobb javítások, átalakítások és beruházások az 1927—29-es években is tovább folytatódtak. Fazékkemence, kádkemen169