Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Bónisné Vallon emma: Cschepp Fülöp építőmester

mellett, ki akkor a budai királyi palotát épitette.

2 (A jegyzékben két budai származású inasról említik, hogy „hier" [ti. Budára valók] tehát Budán dolgoztak a palotában, mely a mesternek bizonyára még ebben az évben vagy 1768ban bekövetkezett halála miatt átmenetileg abbamaradt. Halála hozzávetőleges dátumát egy az esztergomi primási levéltárban levő adat határozza meg, amely egy 1768-i összeírásban özvegy Oraschek Ignácnét említi, mint érsekvárosi lakost.)

3 Nincs tudomásunk arról, milyen sorsfordulatok következtében jutott el az esztergomi építőinas Selmecbányára. Feltűnő azonban az a stílusváltozás, melyen a fiatal inas, a Dientzenhofer és Prandtauer gazdag barokk művészetét átélő Oraschek építészeti stílusától az általa tervezett Hont megyei templomok szinte puritán egyszerűségű klasszicizmusáig eljutott, s amelyet ő szigorú következetességgel vitt keresztül. A kis inasból az évtizedek folyamán a jelek szerint tekintélyes építési vállalkozó lett, s ez az időszak az egyetemes európai stílusváltozással esik egybe, mely a barokk, a rokokó s a Louis XVI. fordulatain keresztül a klasszicizmusba torkollott. Cschepp Fülöp nevével mint tervező mesterével először az ipolynyéki parochia megnagyobbítására 1798. augusztus 31-én benyújtott terven találkozunk. Ez a terv nincs ugyan szignálva, de 1153 fl és 37 x-t kitevő költség-előirányzata valószínűvé teszi, hogy ő készítette.

4 A terv nem nyerhette meg a prímás vagy az érseki hivatal tetszését, mert 1811. szeptember 12-én Rudnay Sándor érseki vikárius új terv készítésével bízza meg Feigler (visz. Ferenc) kőművesmestert és Schmidtbauer ácsmestert.

5 # Szignatúra ja először a hontpereszlényi templom építkezésénél szerepel. Ez őrségi települési hely volt, amit az Egeres és Kapós nevű dűlőkben kiásott szarmata eredetű urnák is bizonyítanak. A valószínűleg gótikus eredetű templom építési idejéről nincs adatunk, csupán egy érdekes feljegyzés emlékezik meg arról, hogy 1509-ből való harangját a török harcok idején a lakosság a falu mellett elterülő tóba süllyesztette, nehogy az ellenségnek zsákmányául essék.

6 A Cassa Parochorum 1733-as összeírása szerint: „Tota ruinata, apparamenta quoque lacera habet.. ."

7 Ugyanott 1754-ben is megemlékeznek róla: . . . „Ecclesia est angusta, suppellectili exigua pro visa .. .

8 Az 1802-ben feltehetően még elhanyagoltabb állapotban roskadozó templom újjáépítéséhez Cschepp 1802. augusztus 10-i keltezéssel készített tervet, mely nincs az iratokhoz csatolva. Költségjegyzéket is mellékelt, melyben az újjáépítéshez szükséges összeget 3137 fl 23 x-ban jelölte meg. A kőfaragó munkákhoz Scheuerl Mátyás szintén Selmecbányái kőfaragómester készített költségj egyzéket.

9 Cscheppnek a vikariatusi levéltárban lévő egyéb tervei az 1808. esztendőben készültek. Ipolyszécsénkén is új templom építését bízták reá. A templom első építési korszakát a XIII. századig szokták visszavezetni. A Müemlékbizottsághoz a község körjegyzőjétől érkeztett 1901. jan. 9-i jelentés szerint: .„..-. Ipolyszécsenke község őrségi temploma építésének idejét 120