Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Bónisné Vallon emma: Cschepp Fülöp építőmester

adatok hiányában egész biztosan megállapítani nem lehet ugyan, de az építési modorból következtetve a XIII. századra vezethető vissza. Ez a templom egyike az átmeneti stílben épült legrégibb templomoknak. A lapos mennyezet, a félkörű ív az ablakokon, a diadalív, a tető közepén mereven ülő kis nyolcszögletű toronyka még a román stilre vall, de a szentélynek nem félkörívű, hanem szögletes apszisa már a csúcsíves stilre vág. Ugyanezen idő mellett bizonyítanak a templom külső falazatában épített négyszögű támaszpillérek is. E kor mellett bizonyít továbbá azon körülmény is, hogy a templom védőszentjei Kozma és Demjén vértanúk, ezek tisztelete pedig leginkább a XII. és XIV. században volt elterjedve, ezen korban emeltek ezek tiszteletére templomot."

10 A templomot a Cassa Par. conscriptiója hanyatló állapotban tünteti fel. Falai javításra és festésre szorulnak, a sekrestye úgyszólván tönkrement, a falakon és a boltozaton repedések látszanak. Az épület összeomlással fenyeget, a padló hiányos, a szentély tetőzete is nagyon régi és igen rossz karban van. Az egykor valószínűleg a templom körül elterült temetőnek még az alapozása sem látszik.

11 Ezen ősi templom helyett kellett Cscheppnek új templomot építenie. Mielőtt munkájához fogott, gondos felvételi rajzot készített, a régi, pusztulásra ítélt templomról. A szignált rajz mellé a következő szakvéleményt jegyezte fel: „Grundriss samt Durchschnitt der in Szécsénke ober dem Dorf 1/4 Stunde entfernten alten Kirche, welches Gemäuer zum einstürzen ist: das höherne Dach gänzlich verfault und nicht mehr zu reparieren ist."

12 Az ipolyszécsénkei körjegyző jelentését és Cschepp Fülöp felvételi rajzát egybevetve a templom egész építéstörténetét végigkísérhetjük. Homlokzatáról sajnos nincs felvételi rajzunk. — A jegyző jelentése szerint az átmeneti stílus korában lapos mennyezete volt, köríves kapuzata és ablakai. A gót stílusban történt átépítést Cschepp rajza és a jelentés egyaránt igazolja. A szentély a nyolcszög négyszögével zárul s a templom szentélyét és hajóját támasztó pillérek veszik körül. A XVII. század folyamán, valószínűleg utolsó évtizedeiben, újabb átépítésre került sor s a szentélybe fiókos boltozatot vágtak be. Ezt is feltünteti a rajz. (XLII. t.) Ebben a formában állt a templom 1808-ban. A 13 öl 2 láb hosszú és 6 öl szélesre tervezett új templom szűkített szentélye fölé kupolát tervezett a mester, s két szakaszból álló cseh kupolával fedett hajóteret. Gondos hosszmetszeti rajza szerint sima fejezetű pilaszterek tagolják az egyhajós templom belső terét, melyeken köríves árkádok nyugszanak. A jó ízléssel megtervezett homlokzat a klasszicizmus vidéki egyszerűbb példája. A köríves kapu s a felette levő hasonló ablak sima felkeretbe van foglalva s így a középső rész enyhe rizalitot alkot. Kétoldalt egy-egy fatábla díszíti a homlokzat földszintjét. Ezt többszörösen profilált párkány választja el a toronytesttől, melynek alsó szakasza négyzetes falkeretbe van foglalva, középen kis kerek ablak helyezkedik el. Kétoldalt geometriailag stilizált voluták keretezik. Erre az épületszakaszra helyezkedik a harang alakú kecses torony (XLIII. t. 1.). A tervet szignálta: 121