Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Bónisné Vallon emma: Cschepp Fülöp építőmester

CSCHEPP FÜLÖP ÉPÍTŐMESTER Az esztergomi prímási levéltár vikariatusi anyagából egy eddig ismeretlen Selmecbányái építőmester, Cschepp Fülöp neve bontakozik ki az 1798—1800ig terjedő időszakból. Több templom tervét és felvételi rajzát ismerjük, melyeket az újabb idők, vagyis a klasszicista stílus szellemében kellett átalakítania, vagy roskatag állapotuk miatt lebontva helyükbe újat építenie. Az iratok nem közlik az építtető nevét, bizonyára a prímási hivatal rendelkezései alapján készültek a tervek. Világot vetnek viszont az említett iratok a XIX. század eleji szomorú közállapotokra, romokba heverő vagy puszta templomokra, az általános szegénységre, melyből a török megszállás s a XVII. század egymást követő háborúi folyamán a lakosság még nem tudott jobb anyagi létre emelkedni. A XIX. század első évtizedeiben élénkebb építészeti tevékenység indult meg Hont megyében, melyben az iratok tanúsága szerint a már említett, magát Selmecbányái építőmesterként szignáló Cschepp Fülöp játszott irányító szerepet. Selmecbánya és a többi felvidéki bányaváros fejlődése a bányaipar fellendülésével már a XV. században megindult. Festői tája nagy vonzóerővel bírt és az egyre jobban virágzó bányaipar növelte gazdagságát. Templomaiban a késő középkor sok értékes alkotását őrzi, s az újabb időkben létesített bányászakadémia a XIX. század elején külföldről, sőt más világrészekből is vonzotta a tanulókat. Az akadémia gazdag berendezésével és kiváló tantervével a legmagasabb igényeknek is megfelelt.

1 Cschepp terveinek legnagyobb része 1808-ban készült. Klasszicista homlokzatuk egymással hasonló típusú. Ebből a gazdag építészeti tevékenységből arra következtethetünk, hogy ő ebben a virágzó bányavárosban építészeti irodát tartott fenn és segédekkel dolgozott, kik terveit kidolgozták, esetleg végrehajtották s ő csupán irányította őket. Emellett bizonyít az a körülmény is, hogy az általa szignált tervekhez csatolt költségjegyzékben rendszerint ugyanazok az évszámok és mindig ugyanazok az iparosok, kőfaragók, lakatosok stb. szerepelnek, tehát állandó kapcsolatot tartott fenn velük. Életéről, építőmunkássága fejlődéséről sajnos keveset tudunk. Egy adatunk vet rá világot, ez egyúttal arról is tanúskodik, hogy építészeti stílusa gyökeres változáson ment keresztül. A székesfővárosi levéltár egy jegyzékén Oraschek Ignác építőinasai közt szerepel Csép (Schepp) Fülöp von Gran 1764—1767. Tehát esztergomi születésű volt s 1764—67-ig dolgozott Oraschek Ignác 119