Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Nagy Zoltán: Vitéz János „szép palotája” írott források tükrében

mert derék ember volt. Ez építtette az esztergomi palotát. Rendkívül művésziesen kidolgozott márványból előcsarnokokat, ablakokat s néhány különös és csodálatos boltozatot, terraszokat és kioszkokat csináltatott. A palota belsejében, a fal hosszában a szkítaországi fejedelmek képeit íratta meg, akik után jöttek a magyarok. S ezekben, az alakok és színek sokféleségével, gyönyörködésre méltó és csodálatot keltő műveket létesített. Továbbá néhány ablakra a budai királyok képeit irattá, mégpedig úgy, hogy a mit az álló és bolygó csillagokból és régi bölcsek könyveiből kiolvastak, azoknak jelentését és értelmét bele foglaltatta. Célja az volt, hogy a tudományokból merített ismereteit tudassa és az ezen országokban bekövetkezendő dolgokat kívánni tudók értesülést szerezzenek..." Pecsevi Ibrahim Magyarországon, miként nevéből is kitűnik, Pécsett, vagy Pécs környékén született. Anyai ágon a bosnyák eredetű, híres Szokollu Musztafa leszármazottja volt. A török birodalom magyarországi területén az ismertebb defterdárok közé tartozott. Hosszú éveket töltött Budán, majd székesfehérvári szandzsákbej volt. Esztergomban is működött, nevezetesen 1595-ben és 1605-ben. Neveltetése, s magyarországi működése folytán kiváló történetírói tulajdonságokkal rendelkezett. Ibrahim EfFendi néven megírta Törökország 1521—1531. korszakra vonatkozó történetét, amelyben bőségesen tárgyalja a magyarországi eseményeket is. Részletesen megírja, természetesen magyar források alapján hazánknak a török hódoltság előtti korát, s ebben igen tárgyilagosan foglalkozik Mátyás-király alakjával. A Mátyás ellenes összeesküvés ismertetése után méltatja Vitéz János személyét, s ezt követően írja le annak palotáját és belső díszítésének egyes részleteit. Pecsevi tárgyilagos szemlélete szinte egyedülálló a török történetírók között. Olykor nemcsak elfogulatlanul, de méltó elismeréssel nyilatkozik a magyar történelem kiváló alakjairól, s szinte meglepő módon, a csodálat hangján írja le azokat a művészi alkotásokat, amelyek egyébként éppen a törökök mohamedán szemléletének estek áldozatul. Pecsevi Ibrahim esztergomi leírása már ezért is rendkívül becses és fontos számunkra. Pecsevinek fönnebb idézett soraiból első olvasásra is kitűnik, hogy Heltai Krónikájának ismerete és felhasználása mellett saját szemléletére és élményeire építette, olykor még a Heltaiénál is színesebb s egyes részleteiben is valamivel bőségesebb leírását. Heltaihoz hasonlóan Pecsevi is bemutatja a négy ablakfestményt, szövegében és hozzá tűzdelt magyarázatokban azonban itt-ott eltér forrásától. Ez a körülmény szinte természetesnek tűnik, ha meggondoljuk, hogy Ibrahim Effendi — mint utaltunk rá — 1595-ben és 1605-ben Esztergomban tartózkodott, s ott fontos szerepet töltött be a vár átadásában és visszavételében. így érthető, ha volt alkalma, hogy a palota művészi alkotásait megismerje, s abban, mohamedán volta ellenére is őszintén gyönyörködjék.

20 Heltai pompás leírásával kapcsolatban meg kell említeni, hogy annak a kivonata megtalálható Pethő Gergely Rövid Magyar Krónikájában is. Pethő Gergely Vitéz Jánosról szintén nagy elismeréssel ad jellemzést: „ .. .jeles, okos, és tudós ember vala ... Annak felette ezt prófétának is mond104