Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Nagy Zoltán: Vitéz János „szép palotája” írott források tükrében

mert derék ember volt. Ez építtette az esztergomi palotát. Rendkívül művészi­esen kidolgozott márványból előcsarnokokat, ablakokat s néhány különös és csodálatos boltozatot, terraszokat és kioszkokat csináltatott. A palota belsejé­ben, a fal hosszában a szkítaországi fejedelmek képeit íratta meg, akik után jöttek a magyarok. S ezekben, az alakok és színek sokféleségével, gyönyörkö­désre méltó és csodálatot keltő műveket létesített. Továbbá néhány ablakra a budai királyok képeit irattá, mégpedig úgy, hogy a mit az álló és bolygó csillagokból és régi bölcsek könyveiből kiolvastak, azoknak jelentését és értel­mét bele foglaltatta. Célja az volt, hogy a tudományokból merített ismereteit tudassa és az ezen országokban bekövetkezendő dolgokat kívánni tudók érte­sülést szerezzenek..." Pecsevi Ibrahim Magyarországon, miként nevéből is kitűnik, Pécsett, vagy Pécs környékén született. Anyai ágon a bosnyák eredetű, híres Szokollu Musz­tafa leszármazottja volt. A török birodalom magyarországi területén az ismer­tebb defterdárok közé tartozott. Hosszú éveket töltött Budán, majd székesfe­hérvári szandzsákbej volt. Esztergomban is működött, nevezetesen 1595-ben és 1605-ben. Neveltetése, s magyarországi működése folytán kiváló történetí­rói tulajdonságokkal rendelkezett. Ibrahim EfFendi néven megírta Törökor­szág 1521—1531. korszakra vonatkozó történetét, amelyben bőségesen tár­gyalja a magyarországi eseményeket is. Részletesen megírja, természetesen magyar források alapján hazánknak a török hódoltság előtti korát, s ebben igen tárgyilagosan foglalkozik Mátyás-király alakjával. A Mátyás ellenes összeeskü­vés ismertetése után méltatja Vitéz János személyét, s ezt követően írja le annak palotáját és belső díszítésének egyes részleteit. Pecsevi tárgyilagos szem­lélete szinte egyedülálló a török történetírók között. Olykor nemcsak elfogulat­lanul, de méltó elismeréssel nyilatkozik a magyar történelem kiváló alakjairól, s szinte meglepő módon, a csodálat hangján írja le azokat a művészi alkotáso­kat, amelyek egyébként éppen a törökök mohamedán szemléletének estek áldozatul. Pecsevi Ibrahim esztergomi leírása már ezért is rendkívül becses és fontos számunkra. Pecsevinek fönnebb idézett soraiból első olvasásra is kitűnik, hogy Heltai Krónikájának ismerete és felhasználása mellett saját szemléletére és élményei­re építette, olykor még a Heltaiénál is színesebb s egyes részleteiben is valami­vel bőségesebb leírását. Heltaihoz hasonlóan Pecsevi is bemutatja a négy ablakfestményt, szövegében és hozzá tűzdelt magyarázatokban azonban itt-ott eltér forrásától. Ez a körülmény szinte természetesnek tűnik, ha meggondol­juk, hogy Ibrahim Effendi — mint utaltunk rá — 1595-ben és 1605-ben Esztergomban tartózkodott, s ott fontos szerepet töltött be a vár átadásában és visszavételében. így érthető, ha volt alkalma, hogy a palota művészi alkotá­sait megismerje, s abban, mohamedán volta ellenére is őszintén gyönyörköd­jék. 20 Heltai pompás leírásával kapcsolatban meg kell említeni, hogy annak a kivonata megtalálható Pethő Gergely Rövid Magyar Krónikájában is. Pethő Gergely Vitéz Jánosról szintén nagy elismeréssel ad jellemzést: „ .. .jeles, okos, és tudós ember vala ... Annak felette ezt prófétának is mond­104

Next

/
Thumbnails
Contents