Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Az esztergomi középkori pénzverde

Az esztergomi pénzverés emlékét úgy látszik 1323. után már csak az egyesített kamarában szereplő „esztergomi" név őrizte. Nagy Lajos korában azonban még ez is megszűnt, illetve a budai-esztergomi egyesített kamara újabb átszervezésen ment keresztül, melynek eredményeként a kamara ezután csak budai pénzverő kamara néven élt tovább, írott emlék ugyan nincs ezen átszervezésre vonatkozólag, de a kamaraispánok hivatali címeiből bizonyosan lehet erre következtetni. Ugyanis az egyesített kettős kamara ispánjairól a fennmaradó források 1350-ben tesznek említést utoljára István és Craterius kamaraispánok személyében,

61 viszont Chempelini Endre és Pozsegai István már csak mint budai kamarispánok szerepelnek 1355-ben. Ettől kezdve nincs többé szó egyesített kamarákról, és azoknak közös ispánjairól. Tehát valamikor 1350— 1355. közötti időben következett be az esztergomi kamara nevének végeges elhagyása, bár határozott időpontot csak újabb adat felbukkanása esetén lehetne megállapítani.

62 E folyamat elkerülhetetlennek volt tekinthető. A korai középkorban királyi székhelyül szolgált Esztergom természetes központja a pénzügyi gazdálkodásnak, és érthető volt a pénzverő itteni felállítása. A királyi székhelynek Budára helyezésével azonban a pénzverde itteni működtetése egyre indokolatlanabb lett. Az Anjoukat már semmi kapcsolat nem fűzte Esztergomhoz, és érthető, hogy alattuk az esztergomi pénzverés teljesen meg is szűnt, legalábbis nem lehet az idő szerint semmilyen adattal azt bizonyítani. Huszár Lajos 61 Thallóczy Lajos. A kamara haszna. Budapest 1879. 159—160. (i2 Huszár i. m. 49. 218