Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

A felső-bihari korú buda-ipar Vértesszőllősön

valószínűleg maga még nem tudta,

53 talán a parazsat tartósította a reászórt 2—4 cm-esre felaprított, zsíros csontszilánkokkal. Az eszköztípusok alapján kétségtelen, hogy leletünk ahhoz a — dolgozatunk elején már bemutatott — széles elterjedésű csoporthoz tartozik, amelynek képviselői Afrikában, Ázsiában és Európában egyaránt előkerültek, tehát a szakóeáénál is nagyobb területen terjedt el. Alig néhány esztendővel ezelőtt még nem foglalhattuk volna össze a Föld különböző pontjain megjelenő kavics- és kovagumó-chopper-chopping-tool-csoportot egységes körbe. BREUIL H. hangsúlyozottan szilánkiparként írta le a clactonit

54 és szembeállította a magkőeszközös abbevilli-acheuli phylummal. Mások az „ubiquista" clactoni-szilánkok miatt arra gondoltak; nem csak a szakócás iparok műhely-lelete-e a clactoni?

55 Azonban az utolsó években, WARREN újjáértékelése óta, nem csak az lett nyilvánvaló, hogy chopping-tool-jai következtében a clactoni is ,,magkő"-ipar. hanem az is. hogy szoros származási kapcsolatban áll a kínai és indiai csoporttal.

56 Továbbmenve: egyre tisztábban kitűnik a kapcsolat az afrikai és ázsiai csoport között is, amelyeket ma már úgyszólván csak a nomenklatúra-beli különbségek választanak el egymástól.

57 A korábbi évek kérdése: van-e egymással párhuzamos szakócás és szilánkos phylum az alsó paleolitikumban, most úgy tehető fel: van-e szakócás és choppares phylum és milyen az egymáshoz való viszonyuk? Munkánk elején már bemutattuk e két csoport egymásmellettiségének területenkénti változásait. Kétségtelenül észlelünk ilyen párhuzamos vonalakat, sőt észleljük azt is, hogy mindkettő keveredetlenül képes eszközkincsét a jégkorszak végéig is megőrizni (nem feledkezve meg természetesen az idő-faktor okozta változásokról). Antropológiai vetületben a kérdés bonyolult. Talán leginkább az Australopithecus probléma bonyolítja; az ugyanis, hogy a dél- és keletafrikai pebble-iparokat ember, vagy a „sikerületlen iterációt" jelző Australopithecus készítette-e? Az erre vonatkozó vélemények ma is megoszlanak. A sok érv és ellenérv mindkét lehetőséget reális színben tünteti fel.

58 Anélkül, hogy sztratigráfiai és antropológiai vitákba mennénk 53 OAKLEY, K. P., The Earliest Fire Makers, Antiquity 30 (1956) 102—107. 54 BREUIL, H. 1932. 55 BORDES, F., L'évolution buisisicimnante des industries en Europe Occidentale. Considérations théoriques sur le paléolithique ancien et moyen, L'Anthropologie 54 (1950) 393—420. 55 OAKLEY, K, P., The Swanscombe Man, Proc, of the Geol. Assoc. 63 (1952) 284. 1.; UÖ., 1056. 48. 1.; MOVIUS, H. L. 1955. 168. jegyz. 57 KRISHNASWAML V. D.

; Stone Age India, Ancient India, 3 (1947) 41. l.;.PlGGOTT, S., Prehistoric India, Penguin Books, 1950. 30. 1.; MOVIUS, H. L. 1955. 537. 1. 58 BRAIN, C. K., van RIET—LOVE, C, DART, R. A., Kafuan Stone Artefacts in (the Post -Ausitralopiithecine Breccia at Makapansgat, Nature, 175 (1955) 16—18.: CLARK, J. D.. 1959.; ROBINSON, J. T., MASON, R. J., 1957.; HEBERER, G. Besuch in den „Urmenschen"—Fundort von Sterkfontein in Transvaal, Kosmos 59 (1963) 439—447. stb. 59