Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Műszeripari Művek 1938–1963

termosztátok és állványos kvarclámpa, valamint a Relé-gyáregységünknél a relék és stabilizátorok gyártása. Az 1958, évi visszaesést az okozta, hogy a megrendelések hiányában a műszaki előkészületi munkák lemaradtak. A faépítésű vitorlázó repülőgépek gyártásához szükséges különleges faanyagok beszerzése nehéz és valutaigényes volt, ezért az MHS kezdeményezésére a Sportárutermelő Vállalat tiszta fémépítésű, motornélküli iskolagépcsalád megtervezését és kikísérletezését vállalta el. Ezzel a lépéssel hosszú időre biztosította a magyar sportrepülés fejlődését tisztán hazai alapanyagokból. 1959-ben — az új vállalati vezetés — biztosította a profilrendezést, ami lehetővé tette az időben való anyagmegrendelést, valamint a technológia felkészülését. Ettől az időtől kezdve a vállalat ugrásszerű fejlődést mutat. A vállalat, de egyben a város ipari fejlődésében új szakasz, kezdődik el, melyre az alapot az 1959. novemberében megtartott MSZMP VII-ik kongresszusa adta meg. Az MSZMP VII-ik kongresszuán többek között a következő határozat született: „. .. a népgazdaság fejlesztésének tervezésénél figyelembe kell venni a népgazdaság egyetemes érdekeivel együtt az ország egyes vidékeinek helyzetét is. Helyes ipartelepítéssel, az iparilag elmaradott területeket fokozatosan iparosítjuk. Ipartelepítési politikánkkal csökkenteni kell Budapest túlzsúfoltságát." A Kohó- és Gépipari Minisztérium Műszeripari Igazgatósága figyelembevéve Pártunk VII. Kongresszusának határozatát, melynek értelmében az ipar fejlesztését elsősorban vidéken kell szorgalmazni, a műszeripar fejlesztését többek között Esztergomban kívánta megoldani. Ehhez a munkához a Műszeripari Igazgatóság még a VII. kongresszus előtt neki látott — a pártközpont javaslatára — a következő okok és meggondolások alapján: az elektromos és elektronikus relék és védelmek, valamint védelmi automatikák belföldi gyártását abban az időben a Budapesten lévő Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára a Kerepesi úti telepén végezte. A telep — az épületeket, berendezéseket és a fejlesztési lehetőségeket tekintve — korántsem volt megfelelő. A nagymértékben növekvő reléigények kielégítése nehézségekbe ütközött és ez csak fokozódhatott volna. A Hároméves Tervtörvény gépiparra vonatkozó 12. § 8. bekezdése is az alábbiakat szögezi le: ,,A műszeriparban az elektronikus és geofizikai műszergyártás, valamint az automatikák fejlesztésére kell jelentősebb eszközöket fordítani..." A tervtörvény tehát kimondja, hogy az elektronikus villamos műszergyártásra és az automatikák fejlesztésére kell a műszergyártáson belül is elsősorban a súlyt helyezni. Az elektronikus relék és védelmekből hazánkban termelt mennyiség nem fedezi a belföldi szükségletet, így évenként több millió forint értékben szorulunk importra. Elektromos relé szükségletünk a közeljövőben a villamosítás terén tervezett fejlesztéssel — alállomások, egyes erőművek rekonstrukció488