Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Műszeripari Művek 1938–1963

jávai — kell számolnunk. Az elektrifikálás feltétlenül együtt jár az elektromos relé-szükséglet növekedésével. A belföldi szükséglet növekedése mellett az exportálási lehetőségeket is figyelembe kell venni. Mindezeket szemelőtt tartva a budapesti gyár műhelyei már az akkori termelés mellett túlzsúfoltak voltak, ennek következtében egészségtelenek. Ügy a fejlesztésre, mint a területi terjeszkedésre a budapesti adottságok nem nyújtottak lehetőséget. Ezzel szemben nagyon kedvező lehetőség nyilt Esztergomban. Esztergom Városi Tanács műszeripari célokra átalakítható épületet és telket adott át a Műszeripari Igazgatóságnak. Ezzel párhuzamosan a szükséges munkaerő is rendelkezésre állt. Az üzem Esztergomba való telepítése lehetőséget adott arra, hogy a város, főleg női dolgozói részére megfelelő foglalkoztatottságot nyújtson és a város ipari szerkezetét elektromos iparral bővítse. Kedvezően befolyásolta a gyár fejlődését, hogy a fővárostól 47 km-re van, így a szállítási költségek nem növekednek nagymértékben. A városban több középiskola és technikum van, valamint a politechnikai oktatás következtében lehetőség nyílik a magasabb műveltségű szakember utánpótlására, kinevelésére. Politikai szempontból is indokolt a város iparosítása, mivel a felszabadulás előtt a katolikus egyház vezérkara céltudatosan gátolta a munkásosztály kialakulását. Az akkori hercegprímás hatalmánál fogva érvényesíteni is tudta a kormány felé, helyi viszonylatban pedig az ipartestületet használta fel céljaira. A fentieket figyelembevéve Esztergomba való ipartelepítés helyes elhatározás. Már 1957. november hónapban közös megállapodás jön létre az Esztergom Városi Tanács Végrehajtóbizottsága és a Kohó- és Gépipari Minisztérium Műszeripari Igazgatóság vezetői között. A „Megállapodás" ban a városi tanács biztosítja egyrészt a létesülő üzem részére a Béketér 1—11. sz. alatti épületet, másrészt segítséget vállal az épületben lévő 64 lakó, illetve iroda és legényszállás kitelepítésében. A Műszeripari Igazgatóság látva a Béke-tér épületét, elhatározta, hogy a Kerepesi-úti telepen kívül a Budapesti Szemüvegkeretgyárat is kitelepíti Esztergomba, ugyanis a Béke-téri épülettömb udvarral együtti területe: 11475 m

2

, az épület pedig körülbelül 41940 m

3

. Ezekután 1958. március 19-én az Esztergom Községgazdálkodási Vállalat központjában az Esztergom Béke-tér 1—11. sz. házainak átadása, illetve átvétele jegyzőkönyvileg megtörténik. A jegyzőkönyv megállapítja, hogy „Az Esztergom Városi Tanács határozata alapján az Esztergomi Járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál a Szemüvegkeretgyár Bp. XIII., Dolmány u. 18. javára a Községgazdálkodási Vállalat 1958. január 1-i hatállyal átadja, a Szemüvegkeretgyár ugyanezen hatállyal átveszi az Esztergom Béke tér 1—11. sz. alatt fekvő épületingatlant összes tartozékaival..." Ezzel a következő legfontosabb feladatok kerültek előtérbe: 1. A 64 lakó, munkásszállás és irodák kitelepítése és megfelelő elhelyezése. 2. Az épület üzemi célra való megterveztetése. 3. Kivitelezők megkeresése és szerződés megkötése. 489