Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Kernstok Károly 1873–1940

is kiválónak tartotta.

75 A képek Cézanne-nal való kapcsolata nyilvánvaló, s hogy e francia festő felé való fordulás egészen tudatos volt, kitűnik egy, ez évben írt cikkéből is: „Nekünk... egyetlen utunk a franciákon át bekapcsolódni a nagy egyenesbe •.. Tudatosan akarni művészetet csinálni, tudatosan felhasználni a tanulságokat, nem félve a munkaközi élmények túlzásaitól sem... Máig — a legközvetlenebb tanulás — Cézanne-on át jutni a nagy egyenesbe, ügyetlen, ki ezt nem használja fel."

76 1911-ben elég erősnek érezte magát, hogy megrendezze gyűjteményes kiállítását. A „Művészház'

'-ban rendezett retrospektív kiállítás döntő sikert jelentett Igaz, sikerben eddig sem volt hiány, legfényesebben mutatja ezt, hogy kiállított 67 képéből csupán 9 volt eladó, a többi máimagántulajdonban volt, s e kilencet is hamarosan megvették. Voltak, akik a jövő művészét látták Kernstokban, mások szerint hamis utakra tévedt, ismét mások erősen támadták, s persze voltak, akik óvatoskodtak ítéletükben, abban azonban mindnyájan megegyeztek, hogy igazi tehetség. Ha valakik kirohantak ellene, úgy azok a klerikalizmus hívei voltak és a politikai konzervativizmusé, akik világosan felismerték művészetében azt a veszélyt, mely az úri Magyarországot fenyegette: „Kernstok majd minden egyes műve egy-egy szociális probléma, mely a műélvezetet messze megelőzve nyugtalanít és izgalomba hoz. Nehezen lehet egyszerűbb témát elképzelni, mint amilyen pl. a „Szilvaszedők", vagy a „Kubikus" című képe, .mindeniken olyan hangtalan, de azért harsogó szocializmus érzik, a színeken, a formák valóságos elszegényítésén, hogy emellett a művészi készség és alkotóerő másodrendű tényezőként vonul hátra. .. Kernstok Károly, — úgy beszélik — szabadkőműves. Ennek a művészethez semmi köze, — ámde ezt először ő kezdje el — és ő ne folytadon szabadkőműves művészetet!... Van a tárlaton egy Krisztusképe. „Krisztus és az emauszi ifjak" címmel. Nincs benne semmi ököllel arcbavágó atheizmus, csak csendesen morzsoló lassú kegyeletsértés. Máramaros megyében a fiákeres kocsisok között is talál az ember bibliai arcokat, de éppen az erősen eldurvult egyéniségek közül válogatni össze Krisztus környezetét, nagyfokú szabadosság és keresett ideálrombolás."

77 Kernstokot igazában azok értették meg, akik művészetének csúcspontját jelentő üvegablakait látták a Schiffer-villában.

78 Igaz, a kartonjait kiállította, a látogatók azonban ezek után mégsem alkothattak helyes fogalmat utolsó két-három évi terméséről. Ennek az időnek szakadatlan kísérletezése, melynek értelme már nagy lovaskompozíció]'ában 75 N. N.: Pasteiner a Nyolcakról. Az Est 1911. május 10. 7. 1. 76 Kernstok Károly: Rövid epilógus egy kiállításról. Huszadik Század 1911. XXIII. 724. 1. 77 Orbán Dezső. I. ni. 78 Budapest, VI. Munkácsy utca 19/B. Az épületet és egész berendezését egyik legtehetségesebb modern építőművészünk: Vágó József tervezte; Dekorálásában Kernstokom kívül közreműködött még Rippl-Rónai József, Fémes Beck Vilmos és Kisfaludy Stróbl Zsigmond. Az épület Kernstok-tervezte színes üvegablakai a II. világháború során elpusztultak. Képmellékletiünk tanulmány ÍÍ villa nagy üvegablakának felső sorához. 1901. Tempera, papír. 96,4x120 cm. Jelezve minden fiók alján: Kernstok Károly. Magyar Nemzeti Galéria tulajdona, Budapest. 456