Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Kernstok Károly 1873–1940

jelentkezik, végső értelmét itt, a Schiffer-villa halljának üvegablakaiban kapja meg. Ami az olajfestményeken még zökkenőt jelent, az az üvegablakokon érthetővé válik. A rajz, mely festményein még .sokszor erőszakoltnak hat, itt, az ólomkeret vonalaiban szükségesnek mutatkozik, sőt, csak ebben a formájában mutatkozik magától értetődően. Tiszta, lebilincselő festőiség árad a hatalmas üvegkompozícióról, alakjai, melyek eddig idegenül s merevnek hatottak, mintha csak az ólom üíelését várták volna, megelevenedtek, a festő és néző meghitt élményeivé válnak. Kernstok felfogása közel áll a XII. és XIII. századi francia üvegablakokéhoz, ahol az üveglapok mozaikszerűen szerepelnek és annyiban különbözik ezektől, hogy nála — különösen a középső sor alakjain — egy-egy üveglap egyöntetűen magában foglal valamely — természetesen leegyszerűsített és stilizált — testrészt, összefüggő nagy formát, pl. egy alsó- vagy felsőkart, combot, mellet vagy ívelő lapockát. Ez által a finom színekbe harmonizált üveglapokat körülfogó ólomfoglalatok nemcsak a testekben levő síkszerű dekorativítást hangsúlyozzák ki, hanem megmutatják azoknak organikus összefüggéseit is. A Schiffer-villa halljában egy faliképet is készített. A vászonra festett tempera kép azonban, mely félkörívben végződő két egymás mellett lévő ajtó fölött helyezkedik el, nélkülözi a vázlat

79 összefogottságát és frissességét. A tartalmilag érdekes és tematikailag szokatlan képet két fatörzs osztja három részre. Középen három férfi áll: a szemben levő Schiffer Miksa építész, a villa tulajdonosa, cégtársával és vállalatának főmérnökével beszélget. Fölöttük, a kép hátterében, a biatorbágyi hidat jelképező viadukt látható- (A hidat a Schiffer—Grönwald cég építette.). A kép bal oldalán patak partján vizet merítő és vivő asszonyok, fölöttük vállaikon vasrudakat szállító félmeztelen munkások; a jobboldalon lovat tartó férfi alak áll. Az egész képsíkot dombok tagolják, az egyes képtagozatok között azonban meglehetősen laza az összefüggés. A kompozíció érdekes kísérlet századeleji falképművészetünk új irányra való terelésére. A „Nyolcak" 1912-es kiállításán nem szerepelt Kernstok, mindösz» sze négyen állítottak ki: Berény, Pór, Orbán és Tihanyi, a távolmaradók másnemű művészi elfoglaltságuk miatt ezen a harmadik tárlaton nem vehettek részt.

80 Kernstok ebben az évben készítette el a debreceni Hajdú vármegye díszterme számára rendelt üvegfestményeit.

81 A hét vezér témája adva volt, mint ahogy az architektonikus keret is, ahová kerültek. Művészetét most olyan tradíciók tengelyébe kellett állítani melyhez sem művészi hite, sem kultúrája nem vonzotta, fantáziáját is megkötötték az adott feltételek, a külsőségek, a ruhák és fegyverek. Mi sem állt távolabb tőle, mint a külsőség, a sallang, és mi sem volt lehetetlenebb számára, mint a konzervatív vármegye, mégis vállalta a feladatot, s e fonák helyzeten diadalmaskodott. Az indulatait majd mindig mozgásban kifejező 79 Vázlat a Schiffer-villa falfestményéhez. 1912. Vízfestmény, papír. 20x50 cm. Jelezve balra lent: Kernstok Károly 19112. Magántulajdon, Budapest. 80 A Nyolcak harmadik tárlatának katalógusa. 1912. november—december. Nemzeti Szalon. 3. 1. 81 Az ablakokat rendeltetési helyükön való felszerelésük előtt az Ernst Múzeum külön kiállításán mutatta be a művész '1912-ben, 457