Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Kernstok Károly 1873–1940

jától is. Hollósi már korábban Bastien-Lepage hatása alá került és iskolájában ő volt az új művészet legfontosabb képviselője, fanatikus hívő tábora úgy hallgatta, mint egy apostolt. A természetelvűség követelményét, melyet az iskola zászlajára írt, Courbet és Leibl már a 60-as évek végétől tudatos törekvéssé tette. E törekvés a kompozíció egyszerűsége mellett a formatanulmány elmélyítésében jelentkezett. A rajz finomságának, elmélyítésének, tartalmasságának mintaképét Leibl és követői Holbein művészetében találták meg, ezt állította tanítványai elé Hollósy is. Iskolájában kontúrban rajzoltak, melynek — mint mondták — színe, tónusa van. Az Iparművészeti Iskolán tehetségtelennek minősített ifjú az első időben úgy érezte, hogy Hollósy iskolájában megtalálta, amit keresett. Hamarosan, tapasztalta, hogy társai jól vélekednek róla, maga Hollósy is, ki rövid idő alatt felismerte tehetségét. Körülbelül másfél évig volt növendék itt, s feltehetően ez idő alatt festette a „Női fej"

)3 s talán a „Szakállas férfi"

14 című képeket, melyek azonban a tehetséges kezdőnél még nem mondanak többet. Hollósy iskoláját, ahol művészi tudását nagyjából megalapozta, s mely érdeklődését felkeltette az új törekvések iránt, hamarosan szűknek érezte. A „nostalgie de Paris" őt is hatalmába kerítette, s három évre a világ fővárosába vitte, Julian iskolájába, ahol D ou cet és Bouguereau tanítványa lett.

15 „Paris, óh, az más volt, a levegője is más volt — emlékezett rá lelkendezve München után, — az életnek a nagy szellemét lehetett érezni. Az iskola itt sem volt jobb, de minden más, Louvre, Luxembourg, Cluny, Guimée, Durand Ruel fürdőszobájában fogpaszta fölött Manet-ék, Reniorok lógtak, s a Chat-Noirban Toulouse Lautrec-plakátok s megjött Gauguin Tahitiból, Zola ellen harcot hirdettek, a Rose-Croix, Van Goghról suttogtak, Puvis akkor fejezte be a Pantheont, Delacroix kiállítás volt Georg Petitnél. Itt is nagy viták a Deux Magots kávéház teraszán. Mindennap agyonütöttük a renaissance-ot, mindennap feltámasztottuk a gótikát. Az avignoni sírbatétellel vertük fejbe Buonarotti Jeremiását, a Cluny Madonnáival Tizian dogeit. Óh ifjúság! — művészi talajunk még semmi sem volt, de röpülni azt tudtunk káprázatos könnyedséggel és szédületes vakmerőséggel."

16 Az iskola itt sem volt jobb, a proporció biztosságánál alig adott többet- Bouguereau édeskés felfogása, szentimentális hangulatkeltésre célzó előadásmódja távol állt Kernstoktól, s így nem is hagyott nyomot művészetén. Rajzkészségét viszont fejleszthette itt s a múzeumokban egyaránt. Érdeklődéssel fordult Monet, Pissaro és Sisley művészete felé, egy ideig még Bastien—Lepage-ért lelkesedett, hogy aztán Courbet, Millet és Meunier művészetének engedje át magát. Ám mindennél mégis döntőbb volt Párizsnak az az összhatása, mely egy egész életre szól: a francia kultúra nagyszerűsége, a francia géniusz, mely a rohamos változásban mindig tud újat, zseniálisat adni, a tehetségek szakadatlan felvonulása, a francia művészet a maga folytonosságával, a világos. 13 Női fej. Olaj, vászon, 60x40 cm. Jelzés nélkül, ismeretlep helyen. Egykor Gero András tulajdonában, Budapest. 14 Szakállas férfi. Olaj, vászon. Szilárd Vilmos tulajdona, Budapest. 15 Kernstok Károly levele Lázár Bélához. Magyar Nemzeti Galéria Adattára. 16 Kernstok Károly: A képzőművész. 440