Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Kernstok Károly 1873–1940

megkapó színek, a könnyed és közvetlen előadás, a világos, természetes észjárás, a szellemi és fizikai szabadságnak magától értetődő valósága. Aztán maga a város, ahol minden megtalálható; templomok, múzeumok, könyvtárak, magángyűjtemények mesés gazdagsága; műkereskedések, melyek a fiatal művészt segítik eligazodni; csoportosulások és szétválások; szédületes tempója az életnek és a művészetnek, a gazdasági élet rohamos fejlődése, az osztályellentétek nagyfokú kiéleződése; izgalmak mindenütt: irodalomban, művészetben, politikában; szocialista megmozdulások, anarchista összeesküvések, szabadkőműves szertartások, klerikalizmus, pauperizmus és panamák. És a párizsi nők! Ebben az időben arról írt, hogy egy házmesternét, majd annak leányát festi.

17 A „Házmesterné" (La concierge) volt az első Párizsban festett képe.

18 Feltehetően ezt mutatta be „Arckép" címmel Budapesten 1895-ben.

19 A másikat, a „Leány arckép"-et

20 1896-ban a Salon des Artistes Francais kiállításán állította ki. A kép nagy figyelmet keltett a francia műbírálók körében és „mention honorable"-t nyert. Erőssége különösen szép koloritjában rejlett.

21 A Millennium esztendejében, 1896-ban hazatért, s itt egy forrongó társadalomba került, ahol egyre erőteljesebben bontakozott ki az ipari munkásság és az agrárproletariátus feudal-burzsoá elleni demokratikus harca, sztrájkok, zendülések érték egymást, s a forradalmi harc éppen a 96—97-es években érte el tetőpontját. Kernstok, aki a szocialista mozgalomnak ekkor már komoly ismerője volt, s aki Courbet s már francia mesterek nyomán művészi céljának tekintette, hogy az életnek és a társadalomnak azt a részét is bevonja a művészetbe, melyet addig nemcsak minden művészeti élvezetből, de minden művészi ábrázolásból is kirekesztettek, a látott, eleven élethez fordult, innét merítve témáit s művészetének erejét. Itthon festett első képe, a „Balatoni halászok"

22 ugyan még a müncheni anekdótázó zsánerfestészet jegyeit viseli magán, de már nem csupán novellisztikumával hat, mint az előbbiek, hanem művészi értékeivel is, melyek egyrészt a .megfestés módjában, másrészt az alakok, különösen az öreg halász találó jellemzésében rejlenek. Ezt követően alkotta meg első jelentősebb, nagyszerű realizmussal ékeskedő képét, a „Szocialista agitátor"-t,

23 mely a magyar szocialista munkásmozgalom egyik legkorábbi képzőművészeti lecsapódása. Alapjában véve ugyan L7 Kernstok Károly levele Vedres Márkhoz. (A levél 1044-ben elveszett.) 18 Vedres Márk szóbeli közlése. 19 Képes tárgymutató az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1895/96. évi kiállításához. XII. 1. 89. tételszám. 20 Exposition des Beaux-Arts Catalogue illustré Salon de 1896. Paris. 1104. tételszáma. 21 Horváth Béla: Róna József arcképe Kernstok Károlytól. Művészet V—1964. 2. sz. 15. 1. 22 Balatoni halászok. 1896. Olaj, vászon. Ismeretlen helyen. Egykor Fleischl Róbert tulajdona. Először kiállítva: Nemzeti Szalon, 1897. dec. 8. 118. tételszám alatt. Reprodukálva: Vasárnapi Űjság. 58. évfolyam, 49. szám, 986. 1. 2? Szocialista agitátor. 1686. Olaj, fa. 81x64,5 cm. Jelezve. Jobbra fent: Kernstok Irodalom: Horváth Béla: I. m. 13. 1. Károly. H. P. K. gyűjteménye, Budapest. Korábban Kann Zsigmondné, azelőtt Kosztolányi Kann Gyula festőművész tulajdona. A kép első említése: Londesz Elek: I. m. 124. 1. Irtodalom: Horváth Béla: I. m. 13. 1. 441