Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

A tati vízimalmok története

teltekor az uradalom kiküldte a számtartóját és kimérték a molnár részét. Ez úgy oszlott meg, hogy 2 mérő (62 vagy 64 liter) volt az uradalomé, egy mérő a molnáré. Az utolsó részes-molnár Bürtner József volt, aki részesként a Cifra malmot használta, onnét 1904-ben ment ki. Ettől az időtől már részes-molnárokkal nem találkozunk. Az első világháború előtt pénzben történt a bérfizetés. A háború alatt az uradalom átváltoztatta gabonára és az is maradt. Majd a későbbi időkben az uradalom tetszése szerint a bérletet kérhette pénzben és gabonában is. c) A malmok és a bérlők Szóljunk talán a malmokról és azokról, akik bennük dolgoztak, a bérlökről. A legcélszerűbb a malmokat a Cseke tó mellett eredő források vize mentén elindulva — melyet egyfolytában Malom pataknak is neveznek a sok malomról — számba venni. A Cseke tó zsilipjénél, melyet Cseke kalló zsilipnek neveznek — mivel először az ott lefolyó víz kallót hajtott — valamikor egy öreg Kása malom 2 felülcsapó és 2 pár kővel, 1910 körül szűnt meg. Keveset tudnak róla a régi molnárok. A Pokol forrás vize közvetlenül a Pék malmot vagy újabb neve szerint a Jenő malmot hajtotta. A Pék elnevezés a bérlő család nevéből ered. Régi malom. 1890 körül a Muraközy család bérelte, tőlük 1900-ban Lampert Bálint vette át. 1920 táján a malom leállt, mert javítani kellett vclna, de nem áldoztak rá. Később jéggyárat létesítettek benne. Napjainkban ismét átalakítják raktárnak. Pár száz méterrel lejjebb — ugyanezen a vízen — dolgozott a Sándor malom. „Egy emeletes, oromzatos, lekontyólt tetőzetű épület, 3 tengellyel, jobb oldalhomlokzata négy tengellyel, egy régi kéménnyel, XVIII. század/'

17 Modern gépekkel Bolyai és Mültenberger szerelte fel, mint bérlő 1926—27-ben. Egy évig szerelték. Három évig ment csak a malom, mert ők kimentek Törökországba, s itthagyták az egész berendezést. Ekkor Nagy János vette ki, de ő is csak három évig maradt benne. Tőle Czégényi Antal vette át, s a malom berendezését és a kerekeket áthordta a Tóvárosi malomba 1934-ben. Ezzel meg is szűnt a Sándor malom. Később átalakították leventeotthonná. 1945 után raktárnak használták. 1956-ban, mint a MEGYEVILL raktára, leégett. Romosán állt, kiégett falakkal 1963-ig. Ekkor nagyobb átalakítással létesítettek benne Malom Szálló-t. Egy jó hajításnyira van a Sándor malomtól Tata egyik legszebb és ma is működő műemlék malma, a Miklós malom. (1. ábra) „Egy emeletes épület, homlokzatán oromzattal, négy szabálytalanul elhelyezett ab17 Gewtihon I., Magyarország művészeti emlékei 1. Dunántúl 388 413