Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

A tati vízimalmok története

lakkal, bal oldalhomlokzatán egy emeletes 3 ablakkal. Jobbra kerék. Fellner* Jakab műve, 1760 körül."

18 Az 1860-as években Bürtner József szereltette be, aki részes molnár volt a Cifrában, és a szájhagyomány azt beszéli róla, hogy 2 ezer hold föld árát építette be a naszályi, a Berta, a Külső-Kitrajber és a Miklós malomba. A gépek beszerelését bécsi cég végezte, az akkori kor legújabb vívmányai szerint. Ö negyven évet húzott ki benne. 1900 körül tőle Ámon Károly vette át, s 1913-ig bérelte. A bérlete lejárása után, újból nem tudott megegyezni az uradalommal, s a malom leállt. 1923ban Verancsics János vette bérbe és felszerelte. 1935-ig volt a bérlője, ekkor a malmot leszerelte és a felszerelést elvitte. Utána az öreg Kurt György vette ki, és a ma is benne levő felszereléssel szerelte fel. Ö 1942ben meghalt s örökébe Pályka Dezső, a veje került, aki 1947-ben megvette az épületet az uradalomtól. A malmot 1950. évi március hó 30-án államosították. Jelenleg, mint a városi tanács malma működik. A Miklóssal szemben a „Melegvíz" partján áll a Tóvárosi malom. Három épület tartozik hozzá. „Az első egy emeletes, lekontyolt tetővel,, oldalhomlokzatán lépcsővel, XVIII. század. A második erősen átalakított malom, s a harmadik magtár. Fellner Jakab műve, 1755."

19 Az egyik bérlő családról Szőgyi malomnak is hívták régebben. A legrégibb adatok — amiről még az öreg molnárok hallottak — az 1830 körüli időkre utalnak, amikor a Rujz kisasszony apja vette ki a malmot. Halála után — 85 éves korában halt meg — a lánya maradt a bérletben, 1918 őszéig. 1919. január 1-től id. Johannesz Ferenc volt benne két és fél évig. Tőle Aranyos József vette át. aki a Rákosi malomban volt, s onnét hozta el a berendezést, s ezzel újította fel 1921 nyarán. 1928-ban, amikor otthagyta, Kiss asztalos vette ki. ő azonban az uradalommal szemben vállalt kötelezettséget nem teljesítette, s 1934-ben Czégényi Antal a Sándor malom felszerelésével berendezte. 1950. márciusában államosították, addig volt benne. Jelenleg raktárnak használlak Az idősebb tataiak még mondják, hogy hol volt a Gyári malom A térképek már nem tüntetik fel. hiszen 1860 körül megszüntették. A Pötörke és a Tóvárosi malom között volt. A folyópartról lehetett bejárni. Megszűnése után az uradalom gépműhelyt rendezett be, de ez is 1890ben megszűnt. Utána lakásnak használták, majd istálló lett egy része. 1938-ban teljesen átalakították turistaháznak. Ma is annak használják. A legfestőibb a malmok közül a Pötörke malom. ..A homlokzatán két nyitott ív, lekontyolt tető. Homlokzata mögött süvegboltozatos helyiség, fakerékkel, XVIII. század."

20 A nevének története is érdekes. Pötörke Juliannának volt a hozománya a malom. Az Esztefházyak átvették tőle, s amikor férjhez ment, 18 TTo. S79. 19 Uo. 385. 20 Uo. 3H9 ^* * "