Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

A tati vízimalmok története

aj a malomfő felett fennálló híd alsó korlátfalának tetején bevésett -f- jel magassága 89.90 m. b) az alsó malomcsatorna 10+03 sz. szelvénye mellett fennálló hídnak a Malom folyó felől eső korlátfala mellett levő kerékvető tetejébe bevésett 4- lel magassága 89,571 m 14. § Az engedély tartalma az 1885. évi XXIII. t. c. 192. § értelmében időhöz kötve nincsen 15. § Az engedélyokiratban felsorolt jogok és kötelezettségek a jogutódokra is átszállanak. 16. § Jelen engedélyes köteles az engedélyezett munkálatokat különbeni hatósági végrehajtás terhe alatt az engedélyokirat kiadásától számított 1 év alatt az engedélyokiratnak megfelelően rendezni. A munkálatok megkezdése, valamint azoknak befejezése különbeni 200 koronáig terjedhető pénzbüntetés terhe mellett (45689/85. A. R. 23. §} a tatai, járás főszalgabírájának bejelentendő. Komárom. 1913. február 13 Olvashatatlan aláírás alispán.

16 h) A bérlet A malmokat a szabadságharc után is az uradalom a bérlők kezén hagya. A készpénzbér mellett hányadot kapott a vámgabonából. A bérbeadott malmok és összes tartozékai (lakás, ólak — kivéve a belső felszerelés) az uradalom tulajdonában maradtak, az épületek karbantartásáról a malmok esetében is maga gondoskodott. Tehát az uradalom adta a malmok javításához a fát, a téglát és a cementet — részvényes volt a tatabányai cementgyárban — díjmentesen, csak a fuvarját fizette a bérlő A malmokat vízjoggal együtt adták bérbe. A bérlet nagysága mindig attól függött, hogy az illetőnek mennyi volt a berendezése és a „protekciója". Itt említem meg a részes molnárokat, akik részt fizettek. A vámból kapta a részt a malom. A megőrölt és vámként a hombárba kivett lisztből a harmadik részt kapta a molnár. A malomban levő hombár meg16 A Pötörke malom 1913-ban kelt engedélyokirata és tervei. Csontos Béla tatai lakos tulajdona. 412