Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

A tati vízimalmok története

egyezménye alapján ő szabályozta a tatai vidék vizeit a környező falvak jobbágyainak temérdek munkájával.

2 Először a nagy halastavat és a Szomódhoz tartozó Teke tavat szorította mederbe 1730-ban. E munkák elvégzése után, 1747-ben csatornarendszerrel levezette a Tata, Almásfüzitő, Neszmély és Dunaalmás közt elterülő mocsarakat. A fő árkot, amely kétezer öl hosszúságban húzódik a Dunába, ma is „Mikovinyi árok"-nak, az általa tervezett és elkészített csatornához levezető széles utcát, a híres mérnök nevét megörökítve, Mikoviny utcának hívják.

3 2. A vízimalmok története az 1200-as évektől az 1850-es évekig Ha vizsgáljuk a malomipar elterjedését a megyénkben, akkor azt tapasztaljuk, hogy ez leginkább a tatai járásban, illetve Tatán volt a legjelentősebb. Itt már a 13. és a 14. században találunk okleveles említéseket a vízimalmokról, Néhány bizonyíték arra utal, hogy a volt apácazárda és a mai Wagner fürdőnél az apátság területén levő forrás vize hajtotta a kolostor m?lmát E7 a legrégibb — István király uralkodása utáni évtizedekre utaló — adat.

4 Egy másik oklevél tartalmazza — ami IV. Béla uralkodása idejéből származik —, hogy Mária királyné a tatai malmát Walther Comesnek adta el 1268-ban.

5 Száz évvel később, 1388-ban Zsigmond király által kiadott Péter apát beiktató oklevele újabb és minden tekintetben értékes adatokat tartalmaz. Ugyanis ebben az okiratban találunk először helymegjelölést, amelyek alapján a ma még meglevő malmokkal bizonyos és érdekesnek mondható összehasonlítást és egyeztetést végezhetünk.

6 Az apátság első malma, mely a nagy körtefa mellett volt, a mai Sándor malom helyén állt. A mai Jenő malom helyén levő malom az esztergomszigeti apácák tulajdonát képezte. Az apátság második malma helyén a Miklós malom épült, a harmadik a Pötörke malom, e kettő közt a mai Tóvárosi malom helyén volt az a régi malom, mely a Macsóhida nevét viselte, már nem működött. Az Ady Endre utcán (Budai utca) levő hídhoz volt közel, valószínűleg e híd lehetett a Macsóhida. A negyedik a mai József malom, a nagy nyárfa mellett, ami már nincs meg. A Vöröskő nevezetű ötödik malom a mai Nepomucenus malomnak ké2 Szabad Gy., A tatai és gesztesi Eszterházy uradalom áttérése a tf ob útrendszerről a tőkés gazdálkodásra. (Budapest, 1957) 13. 3 Rohrbacher M., Tata története. (Tata 1888) 150. Vö.: Szabad Gy., i. m. 13. 4 Rohrbacher M., i. m. 17. 5 Fejér Gy., Cod. Dipl. IV.. 3, r. 444. Vo.: Rohrbacher M., i. m. 14., 25. fi Fejér Gy., Cod. Dipl. X. 1. r. 444—446. Vö\: Rohrbacher M., i. m. 28—30. 406