Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

A tati vízimalmok története

pezte alapját. Végül a hatodik, a Füzek melletti Hench malma a mai Berta malom helyén állott. így az eddigi adatok alapján volt az apátságnak egy házi malma, ezenkívül hat nagyobb malma, egyet a királyné eladott Walternek, egy az esztergomi apácák tulajdonát képezte, egy pedig nem működött. Ennek értelmében az okmányok alapián ebben az időben már 9 működő é^ egy romos malomról beszélhetünk. A továbbiakban egy 1391-ből datált okmány beszámol arról, hogy Ilovay István jobbágyaival leromboltatja az apátság egyik malmát. Később megbánia tettét, s 1392-ben kelt rendeletében kötelezi magát a malom helyreállítására 7 Majd 1398-ban per támad Csáky Omádé neje és a monostor Egyed nevű apátja között egy malom miatt. Az apát el akarja venni a malmot.

8 Mindezt összegezve elmondhatjuk, hogy Zsigmond uralkodása idején a malomioar virágzásnak indult, s közel 15 malom működött a szükséges liszt előállítására Albert király 1439-ik évi július 2-án Rozgonyi Istvánnak Űj-Tatában két malmot ajándékozott. Az egyik malom a melegforrások mellett, a másik szintén, de az út végénél, a királyi hármasmalom mellett.

9 Mátyás király uralkodása idején Bonfini ezeket írja: „Ha tovább haladsz, Tatát találod, melyet ítéletem szerint egész röviden, valóban mindi

41

" más vár elé helyezhetünk. A számos egymást érő hegyszakadékokról aláfutó víz lenn megáll, s körülbelül hétezer lépés átmérőjű területen állandó tavat alkot. A víz lefolyásánál gabonaőrlő malmok vannak, sorjában kilenc. Ezek a várhoz tartoznak, háborúban sem szakíthatok el tőle."*'

0 A török világ, mint a/, ország nagyobbik részében, úgy Tatán is sok pusztulást eredményezett. A tatai malmok egy kivételével téliesen elpusztultak. A meglevő malom problematikájával e kötetben Bíró Endre foglalkozik részletesebben.

11 A 18. század elején csak 8 vízimalom működött. A malmok nagy részét Fellner Jakab a század közepén és a második felében építette úiiá az Eszterház v-uradalomnak, és felszerelték az akkor korszerű francia ,.Belidor-rendszer" szerint. A Nepomucenus malom az ő tulajdona is volt. A molnár céh-életre utaló adataink igen hiányosak. Annyit tudunk, ho<?y céhet alakítottak. A céhszabályok keletkezéséről és, hogy mely időben nyertek megerősítést, nincs pontos adatunk. 7 Fejér Gy., Cod. Dipl. X. 2. r. 88—99. Vö.: Rohrbacher M., i. m. 34. 8 Wenczeil G., Tata fénykora. 4—7. Vö.: Rohrbacher M., i. m. 34. 9 Rohrbacher M., i. m. 60. 10 Bonfini., Mátyás király (Magyar Helikon 1959J 302. 11 Bíró E., Malomépítés Tatán 1587-ben. .. 407