Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Esztergom népességének és társadalmi rétegeződésének alakulása a XVIII. sz. első felében

kigészítésekkel — így az kínálkozott a legalkalmasabbnak. A királyi városra vonatkozóan — más összeírás hiányában — az 1720. évi országos összeírás kiegészítését, s elemzését kíséreltem meg, a hiányzó néptömegek más adatforrás útján való felderítése és a becslés lélekszámadataival való összevetés kapcsán. Ezek a vizsgálatok azonban >már a társadalmi rétegződés bemutatásához vezetnek. IV. A társadalom tagozódása a XVIII. század első felében A) A szabad királyi város társadalmi tagozódása Az 1720. évi országos népösszeírás a következőkben állapította meg az esztergomi polgárváros adózóinak számát: 249 polgári telken 269 adózó cives és inquilinus, azaz = 205 cives -+ 36 inquilinus + 28 subinquilinus. Az adózóknak ez a csoportja — 269 összeírt adózó — azonban a teljes népességnek csak egy részét foglalja magában. A népesség számára vonatkozó becsléseink szerint 1720-ban a királyi városban 2700 fő, azaz 540 család élt. Az összeírásból eszerint a népesség fele kimaradt. Hogy kik voltak ezek a kihagyottak, ezt részben magából az összeírás eredeti kéziratos anyagából sikerült kideríteni, részben a városi jegyzőkönyvek, számadások vonatkozó megjegyzéseiből és végső soron a becslés segítségével kiegészíteni. Az 1720. évi országos népösszeírás kéziratos anyaga,

23 mielőtt az adózó népességet névszerint közölné, I. jelzés alatt felsorolja névszerint azokat a nem adózókat, akik a papság, nemesség, honoratiorok közé tartoztak, valamint a várbeli őrség tisztjeit, s azokat a közkatonákat, akik a polgárváros területén házzal vagy szőlővel rendelkeztek. 1. A papságot a kir. város egyetlen plébániájának plébánosa képviseli az összeírásban, s a vízivárosi jezsuiták telke és szőlője. Nem tesz említést az összeírás azonban a ferences rend 1717 óta a királyi városban levő tagjairól,

24 sem a rácok kalugyeréről.

25 A 8—10 főre tehető ferences szerzetessel, s a két pappal együttesen 10—12 főre emelkedik a városbeli papság száma. 2. A honoratiorok valamennyien nemesi származásúak. A vármegye szolgálatában álló megyei pénztáros, jegyző, főbiztos, esküdtek, de maga az alispán és a szolgabírók is a kir. városban laktak.

26 A 11 megyei hivatalnok mellett 2 főnemes — Sándor Menyhért és a német városparancsnok özvegye Kuklanderné — szerepel a felsorolásban. A megyeszékhely funkcióit betöltő Esztergom népességének egy kis hányadát a vármegye igazgatása foglalkoztatta. 23 A teljes kézirat az Országos Levéltárban. O. L. Regnicol. Levéltár. 24 Bél Mátyás i. m. 12. old. 25 Bél Mátyás i. m. 13. old. 26 Villányi: Három évtized ... 28—29. old. és 40—48. old. — felsorolt városi jegyzőkönyvekből vett adatai. 389