Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)
Esztergom népességének és társadalmi rétegeződésének alakulása a XVIII. sz. első felében
Mindezek, a népesség számának alakulását lényegében befolyásoló tényezők ismeretében készítettem el a népesség lélekszámának alakulására vonatkozó számításokat. Számításaimban az 1699. évi conscriptió népességi adataiból megállapított lélekszámok és az 1755. évi canonica visitatióban közölt lélekszámok Víziváros, Szenttamás és Szentgyörgymezőre vonatkozóan, e települések népességének számszerű alakulását jelentő mértani sor első és utolsó tagjaként szerepeltek. A királyi város esetében az 1699. évi dicalis összeírásiboz hasonlóan felhasználhatónak bizonyult 1712. évi városi összeírás adatai szolgáltatták — egyéb korábbi megfelelő adat hiányában — a kezdő értéket, s az 1755. évi canonica visitátió az utolsót. Az ország népességének 1720—1787. közötti időszakra vonatkozó természetes szaporodásának mértékét, évi 1%-ra 'becsült gyarapodást 16 vettem figyelembe Esztergom természetes szaporodására vonatkozóan. A pestis halálesetek ismert számát, s az ez alapján becsült 1710—11. évit is a természetes szaporodás értékéből levontam. A tényleges gyarapodás és a természetes szaporodás így kisebbített összegének különbsége a bevándorlásból eredő népességtöbblet nagyságát adja. A) Víziváros, Szenttamás, Szentgyörgymező népességszáma 2699—1755. évek között Az 1699. évi dicalis összeírás nemcsak az összeírt adózók számát rögzítette, hanem feltüntette a családok számát is. Esztergom megyében ez időben 1106 adózót írtak össze, számuk 1713 családdal egyenlő. Ez alapján megállapítható, hogy 1 összeírt adózó = 1,54 család. A családok számának öttel való beszorzása 17 révén kiszámítjuk a települések népességéntA hozzávetőleges lélekszámát. Víziváros 94 összeírt adózó Szenttamás 57 „ „ Szentgyörgymező 45 „ „ összesen 196 összeírt adózó . 1.54 = « 302 család . 5 fő = 2520 fő A három település 2699. évi lélekszámát minimálisan tehát 1500 főre becsülhetjük. Az 2755. évi canonica visitátió adata szerint a három település lélekszáma együttesen: 2770 fő. így a tényleges szaporodás értéke 1699—1755. között eltelt 56 év alatt: 1270 fő volt, ami elméletileg évente 20 fővel váló népességszaporodást jelent. Ebből a tényleges gyarapodásból a természetes szaporodás és a bevándorlási nyereség a következő arányban részesedett: 1. Természetes szaporodás 56 évre 69% gyarapodás — — — — 1200 fő 1736—41. évi pestishalálozások 18 — — 980 fő 1710—11. évi „ 19 — — 120 fő Természetes szaporodás az 56 évre — — — 100 fő 2. Vándorlási nyereség az 56 évre — — — 2200 fő 3. Tényleges szaporodás az 56 évre — — — 1300 fő 16 Kovacsics: Történeti statisztika forrásai 168. old. Részben becslés, részben egyéb kiegészítése kapcsán sikerült az 1725. évi, illetve a királyi városra vonatkozóan az 1720. évi népösszeírásból kihagyottak számának felderítése. Az így kapott lélekszámadatokat egyben a népességszám becslésére vonatkozó kontrollálást is segítették. 17 Kovacsics: Történeti statisztika 189. old. 18 Esztergom Áll. Levéltár 53. sz. összeírás. 19 Az 1736—41. évi összeírás alapján becsült adat. 25 Komárom m. Múzeumok Közi. 385
