Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

IV. Béla király sírja

János u. 13. számú házzal (a térképen 242. szám) kell azonosítanunk. Ezeknek az adatoknak, valamint a Kosa Jenő-féle leírásnak alapján tehát azt kell mondanunk, hogy a középkori ferences zárda és a templom telkét délről a mai plébánia-ház és plébánia-kert, északról a Bottyán János u. 9. számú háztelkek, keleten a Bottyán János utca útteste, nyugaton pedig a Kis-Duna határolta. 3. ábra Részlet Esztergom királyi városnak Eperjesy István által 1777. évben készített térképéből. d) a ferencesek telke. f) a belvárosi plébánia-ház. Bél Mátyásnak a már említett leírásából tudjuk, hogy a régebbi plébániatemplom az egykori ferences templom romjaira épült, és ismeretes az is, hogy a mai plébániatemplom a régebbi templom lebontásával egyidejűen, ugyanazon a helyen épült. Hogy a középkori ferences templom keletéit volt, azt bizonyosra kell vennünk. — A mai plébániatemplom hossztengelyének meghosszabbítása mintegy a középen metszi át a Bottyán János u. 11. számú házteleket (a térképen 243. szám). Bél Mátyás szerint a középkori templom nagyobb volt. még pedig feltehetőleg keleti irányban is. Lehetséges tehát, hogy az egykori Zelesy-féle házteleknek a 243. számú telek felé eső hátsóbb része foglalja magában a középkori ferences templom szentélyének evangéliumi oldalát. Ha pedig 203