Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)
IV. Béla király sírja
IV. Béla sírja a szentély evangéliumi oldalán volt, abban az esetben ( a helyi viszonyok nem zárják ki azt, hogy a királyi sírt találták meg a Zelesy-ház építésekor. 17 Azt kell tehát mondanunk, hogy mindaddig, amíg a régészek ásója fel nem tárja a középkori ferences zárda és templom telkének építészeti és egyéb maradványait, csupán az írásos emlékek alapján nem lehetséges határozott állásfoglalás abban a kérdésben, megtalálhatták-e IV. Béla sírját. A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok nem zárják ugyan ki ennek lehetőségét, de nincsen semmi kétségtelen támogató adatunk sem. Ha valóban megtalálták a sírt, akkor nem remélhetjük többé, hogy a csontokat valaha is azonosíthassuk, mert azok a mai belvárosi temető több holdnyi területének sokszor felforgatott földjében összekeveredtek a késői utódok csontjaival. De ha nem így történt, és a sír elkerülte a török és idegen zsoldos hadak fosztogatását, valamint az újjáépítők csákányának rombolását, úgy még eredménnyel járhat a kutatás. És ha a csontok nem is kerülnének napvilágra, arra bizonyosan számíthatunk, hogy amint a Margitsziget talaja megőrizte számunkra azokat töredékeket, amelyekből sikerült rekonstruálni Szt. Margit síremlékét, 18 úgy Esztergom földjében is megtalálhatjuk annak a márványemléknek a darabjait, amely Szt. Margit szüleinek és testvérének sírját jelezte. Vajon a Bél Mátyás által említett kőtábla elmosódott felirata nem a sírverset rejtette magában? Az esztergomi belvárosi plébánia egy szép gótikus Madonna-torzót őriz, amelyet néhai Balogh Albin talált meg a templom kriptájában. íí! Aligha vehetünk számba más lehetőséget, mint hogy a középkori ferences templom romjaiból került az új templom kriptájába ez a szobor, középkori szobrászatunk egyik kiváló emléke. Ez a szobor arra figyelmeztet bennünket, hogy a királyi építőhöz méltó volt a templom és annak szobordísze. Hogy az ezen a területen megindítandó kutatás milyen eredménnyel járhat, arra utalással szolgálnak még azok a tények is, amelyeket befejezésül megemlíteni szükségesnek tartunk. A gépipari technikum (a volt bencés gimnázium) épületét a múlt század utolsóelőtti évtizedében építették, az épületnek a Bottyán János utcára néző szárnyát azonban már a század végén újjá kellett építeni, mert a fala süllyedés következtében megrepedt. A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy ezen a helyen a talaj erősen feltöltött: a lebontott épületrész alapfalai általában négy méter mélységig mentek, mégsem 17 Ha Széles. Gyöngynek (a 3. számú jegyzetben említett) abból az elbeszéléséből indulunk ki, hogy a IV. Béla sírjának gyanított sírt a Szeintgáli-házban (vagyis szerintiünk a 242. számú házban) találták, a topográfiai adatokra alapított következés nagyjából azonos marad. — Kosa Jenő is említi, hogy a Zelesy és Szentgáli házak szomszédosak. A „szomszédos" megjelölés egyaránt jelenthet első és második szomszédot. 18 Horváth Henrik: Árpádházi Szt. Margit síremléke. — ; Budapest, 1944. 19 Zolnay László: Az esztergomi Madonna-torzó. — Művészettörténeti értesítő. — — 1957. 1. szám. 21. old. 204
