Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

A dévényújfalui temető etnikai és történelmi problémái

A Nyítra mentén à következő lelőhely a Nové Zámky (Érsekújvár-i) temető, melynek kis részlete közölt

46 és Z. Cilinska falerákkal foglalkozó cikkéből tudunk meg róla egy-két jellemző vonást.

57 A temető 514 sírból áll, melyek közül nagyon sok fa konstrukcióval volt ellátva. A sírok irányítása ÉNy—DK. ezek közül 10% fordított tájolású. A temetőre jellem' ző, hogy fegyverekben elég szegény és nagyon szegények a női sírjai Kerámia anyaga viszont az eddigiekkel szemben nagyon gazdag, finom sárga kerámia is előkerült. Vödör, veretek, állatcsontok, falerák, a dévényújfalui leletekhez hasonlók. Cilinska a VII. sz.-tól a IX. sz.-ig datálja. Érsekújvár környékén Sturovonál is került elő néhány avar hatást mutató sír. Ezt is csak Cilinska cikkéből ismerjük, minden esetre 6 bronzból készült falerája a dévényújfalui kisebb típusokhoz hasonló.

48 A következő temető a Zitavske-Ton (Zsitvatő)-i temető, melyet két részletben tártak fel és két részletben közöltek. Az első, régebbi ásatás anyagát Budinsky—Kricka dolgozta fel.

49 Ez a temető a legközelebbi párhuzama a dévényújfalui temetőnek Temetkezési szokásai a hamvasztásos temetkezés, a máglyák, és a vödrök kivételével teljesen megegyeznek. A kerámia típusai is ugyanazok. A gazdag sírok öntött veretei is megegyeznek. Falerák ebben a temetőben 8 sírban kerültek elő, formában és díszítésben teljesen azonosak a dévényújfalui temetővel. A dévényújfalui temető 842-es sírjában előkerült tausírozott falerapárnak is csak ebben a temetőben van párhuzama Szlovákiában. Itt kerültek elő a dévényujfaluihoz hasonlóan az egyedülálló, áttört, fehér fémből készült ló homlokát díszítő veretek, valamint a bronz, csonkakúpalakú díszítmények. A női sírok ebben a temetőben is nagyon egyszerűek. Az irányítás is csak ebben a temetőben és a dévényújfaluiban fordított, azaz fejjel DK-nek fektetett. Az újabb ásatásokat Z. Cilinska publikálta.

50 A feltárások újabb 33 sírt hoztak felszínre. A fa konstrukció itt is megtalálható volt, az irányításra viszont inkább a KNy a jellemző. Az előző ásatáshoz viszonyítva a sírok szegényebbek. A kopják, lándzsák, teljesen megegyeznek a dévényújfalui típusokkal. A kerámia szintén késői típus, három esetben fenékbélyeges. A lószerszám szintén gazdag, a nagy falerák, téglalapalakú füles veretek, csörgők, hurkosfülű kengyelek, teljesen hasonlóak. Cilinska szerint a temető népességének a dunai kapu őrzére lehetett a feladata, és szerepük különösen a Nagy Károly idején meginduló avar-frank háborúk idején növekedett meg. A temető a IX. századdal zárul szerinte. A kerámiát a kopjákat, a női ékszereket, a deszkázott sírokat kizárólag a szlávokhoz köti. 46 Cilinska, Z., AR (1964) 370—379 47 Cilinska, Z., SA (1961) 326 4a Cilinska, Z., i. m. 330. 49 Budinski—Kricka, V., i. m 50 Cilinska, Z., SA (1963) 87—107. 126