Petényi Sándor: Hétköznapok a középkorban. A tatai térség anyagi kultúrája - Kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Múzeum állandó kiállításához 5. (Tata, 2013)

KIÁLLÍTÁSVEZETŐ A TATAI KUNY DOMOKOS MÚZEUM ÁLLANDÓ KÁLLÍTÁSÁHOZ Kovácsi falu plébániatemplomá­val lehet azonosítani. A falu birtokosa a kisnemesség­­hez, illetve a köznemesség alsó rétegéhez tartozó Kovácsi család volt. Először egy 1364. augusztus 22-én kelt oklevélben említik a család egyik tagját. Ezt követően, nem csak a 14., de a 15. század­ban is viszonylag gyakran lehet találkozni a Kovácsi családdal a korabeli oklevelekben. Az utolsó rájuk vonatkozó írásos adat 1489- ből származik. Ekkor a család fejét Kovácsi Miklósnak hívták, aki az 1480-as években gyilkossági ügybe keveredett alsólendvai Bánffy Miklós kárára, ezért Mátyás király (1458-1490) vérdíj fizetésére ítélte. Miután ezt nem teljesítette és ingóságai sem voltak, ellenértékként az ingatlan­jait kapta meg Bánffy. Mivel okleveles adat van arra, hogy a birtoktestnek új tulajdonosa lett a 15. század végén, a feltárás alatt álló udvarház építésének kora pedig a régészeti anyag alapján erre az időszakra tehető, így annak létesítését megalapozottan lehetett az új birtokoshoz, Bánffy­­hoz, illetve annak officiálisához kötni. A régészeti kutatás során az udvarház kőből épült főépületén kívül több boronavázas épületet sikerült feltárni. A templom és a településszerkezet egyéb elemei­nek rekonstrukcióját makett is be mutatja. Az udvarház szolgaszemélyzeté-A baji templom és az udvarház elvi rekonstrukciója 7

Next

/
Thumbnails
Contents