Mezősiné Kozák Éva – Szatmári Sarolta: Királyi vár és monostor - Tata és Vértesszentkereszt a középkorban - kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum állandó kiállításához IV. (Tata, 2004)

és monostor kereszt a középkorban Királyi vár - Tata és Vértesszenti A kiállítás a tatai vár leginkább középkori hangulatot sugárzó termében, az ún. lovagteremben tekinthető meg, melyhez egy modern csigalépcsőn, majd egy neogótikus ajtón át érkezünk. A kiállítóhelyiséget egy eredetileg nyitott kerengőból alakították ki a vár első átépítése után (1815). Akkoriban a kerengő gótikus ívei még sértetlenek voltak, alsó szakaszait faajtók borították. A romantikus, három osztású neoromán ablaksort, amelyek ma a vár legtetszetősebb részei, a második nagy átépítés során, az 1896-os császári hadgyakorlatra készülve készítették, lefaragva az alsó pillérsor gótikus záródásait és egy újonnan kialakított párkánysorra ültetve a felső, új ablakbélleteket. Ezt bizonyítja Csernólehotai Cserno Géza 1894ból származó felvétele, mely alapján feltételezhető, hogy a neogótikus ablakkeretek nagy része már az első építkezéskor elkészült. A falkutatásokat 1965-1974 között, az ásatások idején végezték el az Országos Műemléki Felügyelőség programja keretében. Ennek során egy neogótikus fülke és egy igen szép, nagyméretű gótikus ablak került elő, igazolva, hogy ez a terem eredetileg a várudvart körülvevő kerengő egyetlen megmaradt emeleti szakasza, melynek falát a tatai vár középkori birtokosainak címerei díszítik. A vértesszentkereszti apátság Lakott területtől távol, a Vértes hegység kiemelkedő magaslatára épült az apátság, melynek alapítója az Árpád házból származó Csák nemzetség. A monostor legkorábbi épületei az árokkal körülvett terület északi részén feküdtek, ahol a régészeti kutatás feltárt egy XII. század eleji, egyenes szentélyzáródású templomot, két, a XII. század végére tehető téglakápolnával, valamint a délről hozzá csatlakozó kolostorral. Ezt az első írásos feljegyzés 1146-ban Ugrin comes monostoraként említi. A Csák nemzetség két kiemelkedő egyénisége II. Ugrin győri püspök, majd esztergomi érsek és örököse, I. Miklós comes a családi monostor kiépítését kezdeményezte. A korai kolostortól délre, a XIII. század húszas éveire felépült a keletéit, Szent Kereszt tiszteletére szentelt háromhajós, bazilikális elrendezésű román kori templom. A kereszt titulus alaprajzán tükröződik, a szentély megoldása pedig egyedül-