Mezősiné Kozák Éva – Szatmári Sarolta: Királyi vár és monostor - Tata és Vértesszentkereszt a középkorban - kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum állandó kiállításához IV. (Tata, 2004)

KJÁLLÍTASVEZETÖ A IÁIM KUNY DOMOKOS álló a magyar emlékanyagban. Az épület felépítése, a faragványok kiképzése magas kvalitású mesterekre utal. A keménymészkő és vörös homokkő faragott részletek együttes használata az épületen emelte a templom megjelenését. A faragványok egy részét az érett román kori művészetre jellemző alakos és ornamentális formavilág jellemzi, de megtalálhatók az Ile de France-ból, Burgundiából érkező kora gótikus hatások is. A XIII. század második negyedében a templom elé előcsarnokot, a két templom között egy keleti és egy nyugati kolostorszárnyat építettek. A tárlóban látható faragványok a XIII. századi templom régészeti kutatásán feltárt, az épület különböző helyéről származó szobrászati elemek letöredezett részletei. Pontos helyüket ma már nem lehet meghatározni, ahová pusztulásuk során lehullottak, ott találtuk meg. Látható a vitrinben oszlopfő bimbó töredéke, a templomhajó nyolcszögletes pilléreiből származó fejezetek részlete, kos-, oroszlán- és szörnyfejek. Az egyik szörny lófejre emlékeztet, szemét ólommal öntötték ki. A szentély mögötti feltöltésből származik egy emberfő, amely csak töredékesen, orrtól lefelé maradt meg. A szájnyílást egyenes bevésés jelzi. Bajusza lehúzódik a lágy csigavonalakkal kialakított szakállig. A faragvány a fő szentélykaréj ívsoros párkányát gazdagította. Az „archaikus mosolyú" férfifej a legérettebb szobrászati alkotás az anyagban. A szeme nemcsak jelzett, hanem gondosabban kidolgozott. Szakálla göndör, haja finom vonalú. Az előkerülési hely alapján a nyugati homlokzathoz köthető. „Archaikus mosolyú"férfifej A XIII. századi templom építészetileg két fontos részlete a nyugati és déli szoborbélletes kapu. A nyugati 4