Kemecsi Lajos: A tatai fazekasság – kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Múzeum állandó kiállításához I. (Tata, 2000)

KIÁLLÍTÁSVEZETŐ A TATAI KUNY DOMOKOS MÚZEUM ÁLLANDÓ KIÁLLÍT ÁSII07 I. 13. Füles fedő igénylő tárolóedények, tálak-korsók adják a tárgyak többségét. A műhelyrekonstrukció melletti magas tárlóban a konyhai edények láthatóak. (

2. számú tárló

) A sütő és főzőedények közé tartoznak a tepsik, serpenyők, lábasok, kalácssütők, fánksütők, szűrők, fedők és főzőfazekak. Ezeknek az edényeknek az elkészítéséhez szükséges tűzálló agyagot a tataiak hozatták. Az 1910-es években vasúton szállították Vas megyéből, Magyar-szombatfáról. A fazekaknál megkülönbözetünk keskenyfenekű- illetve szélesfenekű fazekat és kisfazekat. A paraszti háztartásban a legfontosabb funkciója a főzés volt. A széles fenekű fazék elterjedése összefügg a „sparhert" vagy „masina" mint tűzhely múlt század végétől követhető terjedésével. Mivel a láng nem nyaldosta körül, és nem kormozta, ezért mázas lehetett kívülről is. Olyan ételek főzésére volt a legalkalmasabb, amelyeknek - mint a káposzta, bab, húsleves, kása - egyenletes lassú tűz kellett. A harmincas években háztartásonként 8-10 darab fazék volt használatban. A tatai fazekasok a kereskedőknek egységáron 100 darab edényt a főző edények esetében az alábbi megoszlásban adtak: 30 db Vi literes pohár, 20 db literes bögre, 20 darab 1 1/2i literes bögre, 20 db 2 literes fazék, 10 darab 3 literes fazék. A tárolóedények készítéséhez a helyben bányászott agyag minősége tökéletesen megfelelt. A tárolóedények közé tartoznak: a szilkék, ikerbögrék, bödönök, fületlen és füles köcsögök, bögrék. Az edények között megtalál14. Ikeredény 18