Kemecsi Lajos: A tatai fazekasság – kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Múzeum állandó kiállításához I. (Tata, 2000)

A TATAI FAZEK ASS AC, hatóak az ételhordásra használatosak és a konyhai tárolóedények is. A legnagyobb számban, egy háztartásban a tejesköcsögöket használták. Míg a szilke mindig kívül-belül mázas, a köcsög gyakran teljesen mázatlan vagy csak belül mázas. Az ételvivésre szolgáló ikeredényból különösen sokat készítettek a tatai fazekas központban a kisalföldi és az észak-dunántúli parasztság számára. A tatai fazekasok a köcsögöknél az alábbi felosztást alkalmazták 100 edény esetén: 40 db literes köcsög, 40 db 1 V2 literes, 20 db literes. A száz darab edény ára 1 mázsa búza volt. Az edények ára úgy változott, ahogyan a búzáé. Az edények összetétele módosult az évszakok szerint. Tavasszal először sok nagy kö15. Szilke csög, majd mikor már apasztottak a tehenek, sok kis köcsög kellett. Szilkét félliterest-literest akkor vettek mikor vetemenyezni mentek. Kapálás idején korsót és ikeredényt vásároltak többet. A konyhai edények között találhatóak a fedők és a szűrők is. A fedők közül mind a kisebb és mázas gombfedők, mind a régiesebb, vörös földfestékkel díszített füles fedők szép számmal készültek a helyi mesterek műhelyeiben. Egy háztartásban csak egy darabot találhatunk viszont a tejfeldolgozás fontos eszközéből, a köpülőből. A kiállításon bemutatott darab sajátos mintázata a tatai fazekasok kísérletező kedvét igazolja. A tárló feletti falon kalácssütő illetve fánksütő (tarkedli sütő) látható. A szemben lévő falon a híres tatai tálsorozat darabjai láthatóak. A terítőmunkával készülő tálasedények közé tartoznak: a kistányérok, evőtányérok, kis csészetálak, nagy csészetálak, krajcáros tálak, kétpénzes tálak, polturás tálak. A tálak méretének rendje fazekas központonként bizonyos eltérésekkel alakult ki, különbség volt a formában és a méretben illetve az elnevezésekben is. Ezek a méretre vonatkozó 19