Kemecsi Lajos: A tatai fazekasság – kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Múzeum állandó kiállításához I. (Tata, 2000)

A TATAI FAZEKASSÁG ket is kellett készíteni. A fazekascéhbe a belépéskor 25 Ft taksát kellett fizetnie az új mesternek, ez a szabályozás egészen az 1850-es évekig érvényben maradt. A taksán kívül még vendégeskedést is tartottak a jelentkező költségén. A mesterek mindennapi életét és munkáját is szabályozta a céh. A mesterek közötti konfliktusok feloldására példa az alábbi részlet a céh jegyzőkönyveiből: „Lénárd János és Lénárd Ferencz között a minemű villongás és gyűlölség volt ma össze békültek és ha valaha az iránt szemre hányás lesz a ki elöl hozza és oka lészen a 4 forintot megfizetni tartozik. " A szervezet megszabta a munkafeltételeket, az árusítás rendjét. A termékek árát közölték a vármegyei limitációk, árszabások. A kiállításon bemutatott 1813-ban készült Komárom megyei árszabás szerint a fazekasok egységesen 4 krajcárt kérhettek „egy egészen mázas egy itcés tejes kötsögért '. Az árak központi szabályozása a készítők és részben a vásárlók számára is kedvező volt. A céhbeli mesterek érdekeinek védelmét szolgálta a vásári árusítás rendszerének szabályozása. 1777-ben még csak egy általános rendelkezést hoztak az árusítással kapcsolatban: „Az Becsületes Czhe el végezte hogy az aki az Árust el híja egyik az másikátul tehát annak büntetése lészen egy forint a vagy tizen ötpálcza." Később az árusok piaci sorrendjét és helyét is pontosan megjelölték. A vidéki iparosok csak a helybeliek után foglalhattak helyet. A tárló mellett álló dobogón látható a tatai fazekascéh 1722-ben készült 8. Céhláda (1722) céhládája. A fenyőfából készült díszes kivitelű láda oldallapjait esztergált pilaszter díszíti. Az évszám az előlap betétjére festve olvasható. Előlapján található zárszerkezete, vaslemezből kovácsolt kulcscímerrel. Szintén vaslemezzel vannak felerősítve a tetején 13