Kemecsi Lajos: A tatai fazekasság – kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Múzeum állandó kiállításához I. (Tata, 2000)

A TATAI FAZEKASSÁG 7. Máztörés zekasok háza". Száz évvel később az országos összeírásban három tatai fazekasmester szerepelt. A település fejlődésével összhangban kialakuló céhesedési hullám idején 1722-ben kapott céhszabadalmat a tatai fazekas céh, átvéve a komáromi fazekasok 1718. évi céhlevelét. A céhszabályok, az articulusok összefoglalták a céh legfontosabb szabályait, a céhbe tartozó iparosok kötelezettségeit. A céh részletesen szabályozta az inasok kötelességeit. A három éves tanulóidő alatt az inas a műhelybeli feladatok mellett, gyakran végzett házimunkát is. Az inas általában az általa - vagy szülei által - fizetett ún. szegődtető és szabaduló összeg lefizetéséért és a végzett munkáért cserébe évente egy pár csizmát és egy öltözet ruhát kapott a mestertől. Az inasévek után következtek a legénysorban eltöltendő esztendők. Minden legény legalább három évig tarto11