László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.
LAKATOS BÁLINT: A tatai országgyűlés és diplomáciai háttere (1508-1510)
volt; a határozatot pedig 5-én, pénteken este hozták meg. S bár szorosan nem kapcsolódott az országgyűléshez, de politikai üzenete miatt mégis ide számítandó a 7-én, vasárnap délelőtt zajló szentmise, a szentelt kard és süveg átadásával. A helyszínről június 30-án az esztergomi érsek még úgy nyilatkozott, hogy a negyven küldöttet és a királyi tanács tagjait a király a vár egyik termében fogadja majd, és itt hallgatják meg a követeket. Ulászló azonban nem kívánt jelen lenni a követek hosszúnak ígérkező meghallgatásán - ez amúgy sem volt szokás. 9 4 így az első ülésnapot végül nem a várban, hanem a ferences kolostorban, pontosabban annak udvarán rendezték meg. 9 1 Azt Pasqualigo jelentései alapján nem lehet eldönteni, hog) 7 ez valamiféle kerengővel szegélyezett zártudvar vag)' kolostorkert volt-e, és azonos volt-e azzal az általa említett kerttel, ahol Gosztonyi János püspök celebrált misét. Az ülésen Bakócz elnökölt. A követek meghallgatása a protokoll szerint ugyanúgy zajlott, mint a királyi audiencia esetében: egyenként járultak a gyűlés elé, bemutatták megbízólevelüket és latin nyelvű szónoklatot tartottak, amelyek tartalmilag nagyjából megegyeztek a királyi audienciákon elmondottakkal. Bár Grassis meghallgatása előtt ígérte Pasqualigónak, hogy nyíltabban szól Velence érdekében, mivel a német és francia követek nem lesznek jelen a beszéde alatt - ezek szerint a követek ezúttal nem hallhatták egymást"" - erre valószínűleg nem került sor. Grassis beszédének kulcselemei továbbra is a törökellenes harc és a császár kibékítésének kérdése voltak; Hallewin is ugyanolyan hevesen támadta Velencét. Ami a beszédében talán új elem lehetett, hog)' az országgyűlés előtt, ha lehet, még jobban hangsúlyozta Dalmácia visszafoglalásának előnyeit, és azt is részletesen felsorolta, hog) 7 a liga hatalmaitól Magyarország pontosan hány gályát kap őszig segítségül: a királyi kihallgatásnál tévesen még csak 25-öt említett, de valójában 34-ről van szó, amiből állítólag 16-ot a ferrarai herceg, 6-ot a pápa(l), 6-ot a francia és 6-ot az angol király fog kiállítani. 9 7 A német követek újfent csak arra szorítkoztak, hog)' közöljék: Hallewin a nevükben is beszélt. Pasqualigót Szatmári György eg)' titkára kísérte a gyűlés helyszínére, és az esztergomi érsek nevében is bíztatta, hogy ne féljen és ne adjon a francia rágalmaira. 9" Az ő meghallgatása után vita következett, és az országgyűlés elhatározta, hogy eg)' hattagú bizottságot küld ki, hogy tárgyaljon Pasqualigóval Dalmácia esetleges átengedéséről. Nyilván előre sejtették az alkudozás sikertelenségét, és előre tudták, hogy a követnek egyébként sincs felhatalmazása ilyesmiről tárgyalni. Erre az események „koreográfiája" miatt mégis szükség volt. A hattagú bizottság feje Szatmári György kancellár volt, tagjai (Thurzó Zsigmond váradi püspök, Szentgyörgyi-Bazini Péter erdélyi vajda, Ráskai Balázs tárnokmester, Buzlai Mózes udvarmester és Beriszló Péter fehérvári 44
