László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.

BUZÁS GERGELY: A tatai vár 1510-ben

reteiben sem sokban különbözött tőle. Szintén hasonló méretű a Zsigmond kori visegrádi palota középudvaros északkeleti épületének nagyterme, bár az nem volt pillérekkel megosztva. Szintén a tataival egyező méretű a budai vár ma rekonstruáltan látható, Zsigmond kori, kétpilléres, déli nagycsarnoka. A belső udvart már a Zsigmond korban mind a négy oldalról vaskos pillérekre támaszkodó csúcsíves árkádok vették körül. A kerengőfolyosó délkeleti és északnyugati sarkában helyezkedett el ez a két lépcső, amely az emeletre vezetett. Az emeleten Zsigmond király korában csak a déli szárny előtt húzódott fedett folyosó. A nyolcszögű pillérekre támaszkodó, csúcsíves árkádok mögött bordás keresztboltozat feszült. (8. kép) A vár Mátyás által elvégeztetett átépítéséről Pietro Ransano'' és Ursinus Velius'" tett említést. A vár Mátyás kori állapotáról Antonio Bonfini tudósított a Decadesban, megemlítette az árkádokkal övezett udvart, az aranyozott faragott mennyezetű termeket és a kettős várfalat a várárokkal." A vár déli szárnyának fennmaradt a második emelete is. Az udvari homlokzat fala egyértelműen utólag épült rá az alatta húzódó Zsigmond kori árkádsorra. Megfigyelhető, hogy ez a fal a nyugati szárny folyosója fölé eredetileg befordult, a keleti szárny fölé viszont nem. A falat ma 19. századi ablakok törik át, a középkori nyílásokat feltehetően ezek pusztították el. Az mindenesetre így is biztosan megállapítható, hogy ez a fal nem volt árkádokkal áttörve, hanem eg)' zárt, esetleg ablakos homlokzatot alkotott. A vár kőanyagából ismertek olyan késő gótikus ablakkeretek, amelyek közeli rokonai a visegrádi királyi palota Mátyás kori épületét díszítették. A földszint és az első emelet fennmaradt termeit boltozatok fedik. így feltehetően a másodlagosan épült második emeleti termeket fedhették azok az aranyozott és faragott, nyilván kazettás mennyezetek, amelyekről Bonfini megemlékezett. Ezek sajnos nyomtalanul elpusztultak, így rekonstrukcióikat korabeli itáliai analógiák alapján lehetett csak elkészíteni. (9. kép) A fennmaradt déli szárny első emeletén, a nyugati oldalon egy késő gótikus csillagboltozat válla maradt meg. Ezek szerint a nyugati földszinti folyosó fölé, feltehetően a Mátyás korban egy új boltozott folyosó épült. (10. kép) A várból egy Mátyás kori reneszánsz faragványtöredék ismert: egy vörösmárvány párkánydarab, ékköveket utánzó díszítéssel." Ez a díszítési mód nagyon jellemző a visegrádi reneszánsz kutakra és Giovanni Dalmata más műveire is. Lehetséges, hog)' a tatai töredék is Dalmata műhelyéből kerülhetett ki. Funkciójára nézve nincs semmilyen adatunk, de kis méretei alapján inkább valamilyen kisépítészeti alkotás, például oltár részének tarthatjuk, mintsem valamilyen homlokzati elemnek. (11. kép) A tatai vár Mátyás kori építészeti töredékeinek túlnyomó többsége késő gótikus nyíláskeretekből és boltozati elemekből áll. Ezek szoros stiláris kapcsolatban van106