László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.

BUZÁS GERGELY: A tatai vár 1510-ben

nak a visegrádi palota Mátyás kori késő gótikus faragványaival." A tatai vár Mátyás kori átépítése a visegrádi palotához hasonlóan késő gótikus stílusban történt, a reneszánsz legfeljebb az épületek díszítésében kapott szerepet. A Jagelló-korban az északi szárny előtt húzódó régi földszinti loggiára is emeletet építettek. Az új folyosószakasznak csak a Zsigmond kori emeleti falakba utólag bevésett késő gótikus boltvállai maradtak meg. A folyosót bordás keresztboltozat fedte. (12. kép) Ezen az oldalon a folyosó indításának helyén eg)' boltvállat véstek be a déli oldal Zsigmond kori pillérébe. Meghatározható a boltváll 40 cm-es szélessége is. Ez a méret megfelel a várból származó két reneszánsz oszlopfő méreteinek.

1

4 (13. kép) A vár ásatásaiból egy harmadik, ión fejezet töredéke

1

1 és eg)' velük megközelítőleg azonos léptékű, bukó symával és lemezzel profilált oszloplábazat sarka is előkerült.

1" A loggia rozettás-volutás oszlopfőinek legközelebbi párhuzamai a prágai királyi palota és a prágai Szt. György-templom déli kapujának 1500 körül készült fejezetei között ismerhetőek fel.

1

7 Valószínű, hog)' a tatai vár udvarának emeleti, keleti folyosóját az udvar felől reneszánsz oszlopokra támaszkodó árkádok határolták. A kiszerkeszthető boltozati rendszer ötszakaszos, ami négy oszlopot tételez fel, 250 cm körüli tengelytávval. A folyosó árkádjainak vállvonala mindössze 200 cm körüli. Ez túl kevés ahhoz, hog)- az ismert oszlopok eg)' mellvédről indulhattak volna. Lábazatuk minden bizonnyal a folyosó padlószintjén helyezkedett el. Mivel a loggia homlokzati vonala 80 cm-rel beljebb van, mint a földszinti árkádsor homlokzati vonala, nem valószínű, hog)

T a loggia korlátja az oszlopok között lett volna, sokkal inkább az oszlopok előtt helyezkedhetett el, a velencei reneszánsz palotahomlokzatok erkélymegoldásaihoz hasonlóan.

1

8 Valószínűleg eg)' balusztrád alkothatta a belső udvar loggiája előtt húzódó mellvédet." A vár ásatásai során ugyanis eg)" reneszánsz balusztrád elemei kerültek elő." Köztük felszínre bukkant eg)' félkész baluszterbáb is, ami egyértelművé teszi, hog)' a szerkezetet készítő kőfaragóműhely helyben dolgozott. A baluszterbábok mellett törpepillérek, korlátlábazatok és könyöklőpárkányok is fennmaradtak, (14. kép) amelyek a rajtuk megfigyelhető illesztéseknek és csapolásoknak köszönhetően lehetővé teszik a balusztrád elég részletes rekonstrukcióját. A bábok felső és a könyöklőpárkány alsó felületén megfigyelhetőek a bábokat rögzítő vascsapok fúrt lyukai, valamint a lábazati és könyöklőpárkányok felső felületén az egyes kőtömböket öszszefogó vaskapcsok vésett fészkei. A 77,5 cm magas, 14-15 cm átmérőjű, karcsú bábok mellett legalább három törpepillérből maradtak fenn töredékek. A törpepillérek két rövidebb oldalukon félbaluszterekkel bővítettek, homlokoldalaik díszítetlenek.

2

1 A lábazatot kívül-belül egyforma bukó syma, a könyöklőt kívül syma, belül pedig syma és pálcatag profilálta. Előkerült 107