László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.

BUZÁS GERGELY: A tatai vár 1510-ben

emlékeztető födém fedhette le. Erre utal ugyanis a kőboltozat csonkjainak hiánya, illetve a födémnek a déli falról leolvasható szintje, amely mélyebben helyezkedik el a szentély boltozatának záradékánál, ami kizárja egy síkmenynyezet rekonstrukcióját. A szentélyéből eg)* gazdagon tagolt keretű ablak egyik oldala, a boltozatot tartó egyik hengeres falpillér, valamint a borda nélküli keresztboltozat indításai maradtak ránk. A kápolnaszentély két oldalát vaskos támpillérek alkotják, melyeket az emeleti ablakok magasságában szoborfülkék díszítettek. A fennmaradt déli pillérnél megfigyelhető, hogy eg)* csonkja ma is jóval magasabbra emelkedik, mint ahogy azt a kápolna szentélyének boltozata megkívánná. Ez egyértelműen jelzi, hog)* a szentély felett egykor torony emelkedett. (5. kép) A vár nyugati szárnyában az ásatások során egy nagyméretű padlófűtő kemence (hypocaustum) maradványai kerültek elő. Fennmaradt a fűtőajtó küszöbe és a kemence két oldalfalának csonkjai is. Sajnos a kemence nagy részét a török korban a helyére épült kapualj elpusztította. A budai vár nyugati palotaszárnyában feltárt hypocaustum-kemencékhez hasonlóan egykor ez is az emeleten felette lévő, nagyméretű fogadószobát fűthette. (6. kép) A vár északi szárnyának külső fala sajnos nem maradt meg, így a korábbi rekonstrukciós kísérleteknél felmerül annak a lehetősége, hog)* esetleg nem is volt a várnak északi épületszárnya. Előkerült azonban ezen a helyen egy dongaboltozatos pince és annak előtere, benne a pincébe levezető lépcsővel. Maga az előtér és a lépcső egyértelműen bizonyítják legalábbis a szárny földszintjének a létezését. A vár hiteles ábrázolásai ezen a helyen a többihez hasonló palotaszárnyat mutatnak, és ezt támasztja alá a pince gazdag leletanyaga: beomlott kályhák, kőfaragványok tömege. A pince keleti fala mentén két vaskos pillér került elő. Ezek a pillérek nem tartozhattak a pince szerkezetéhez, mert áttörik annak boltozatát, és felfelé is folytatódnak. Nem valószínű, hog)* a földszint tagolását képezték volna, ugyanis az egyik éppen a pinceelőtér földszinti helyiségének válaszfala vonalába esik, így a földszinti térben nem sok értelme lenne. Másrészt az is különös, hogy ezeknek a pilléreknek nincsen a pince északi oldalán párjuk. A pillérek leginkább akkor értelmezhetőek, ha feltételezünk eg)

7 olyan emeletet, amelynek déli határoló fala a földszinti kerengőfolyosó északi pillérsora felett húzódott. Eg)* ilyen, két traktus szélességű teremnek ugyanis a pincében talált pillérek pontosan a középtengelyébe esnek, és azt hosszában közel pontosan harmadolják. Ez a terem lehetett a nagyterem. A vár kőanyagából ismert eg)* nagyméretű, negyedhengeres sarokpillér gúlába metsződő lábazata. A pillér átmérője megfelel az északi szárny pilléralapozási méreteinek, így feltehetően ehhez a nagyteremhez tarozhatott. (7. kép) A tatai vár nagyterme elhelyezését tekintve szinte azonos az I. Lajos korában épült diósgyőri váriéval, és mé105