Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyüszi László (szerk.): Annales Tataienses V. Környezetváltozás, termelés, fogyasztás: a történeti ökológia kérdései. Tata, 2006.

Solymos Ede: A halásztanyák élete

A halásztanyák élete Solymos Ede (Baja) Tanya alatt manapság elsősorban a település határában található, lakóházból és gazdasági épületekből álló kis gazdasági települést értjük, pedig az oklevelek tanüsága szerint eredetileg halászatra alkalmas vízterületet jelentett.

1 A tanya kifejezést a halászok három értelemben használják. Az első valóban a húzóhálóval halászható területet jelenti. E területek neve származhat a partszakasz helyi nevéből, a meder jellegéből, valamilyen eseményből /különösen jó fogás, szerencsétlenség stb./. Herman Ottó számtalan ilyen nevet sorol fel különböző vizekről, de pl. a Velencei-tavon is több mint száz tanyát ismerünk.

2 Az pedig külön is figyelemre méltó, hogy a halászok ezeket megtalálják a laikus szem számára jellegtelen vízen. Tanyának mondják azonban a hálóval való egyszeri húzást is: „három tanyát húztunk"', „egy tanyában száz mázsát fogtunk" stb. Végül tanya az a hely, ahol a halászok kunyhója áll, szerszámaikat tartják. Természetesen ezek is nevet kaptak. Egyik változata, ha a topográfiai nevet veszik át /Csertai, Veránkai, Fekete erdei, Lassi tanya/. A másik, ha valakiről nevezik el /Paál tanya - Paál nevű halász használta/, végül nevet kaphat a tanya egy eseményről. Ilyen a Szeremle alatt ma is meglévő Jaj tanya. Ennek történetét a Kalocsai Érseki Levéltár is megőrizte, egy 1743. évi tanúkihallgatási jegyzőkönyvben mondták el a tanúk. Szeremle alatt húzódott a kalocsai érsek és a bátai apát birtokának határa, s volt itt egy vitatott terület. A bátai halászok a ,,megh nevezett Sáros elején lévő Duna party

ái~a jönni merészelvén, Halászó Tanyát ottan csinálni kezdenének". Erre az érsekség hajdúi a pandúri és kákonyi lakosokkal, „a "midőn ebédeltek volna, meg szorították, és a két mesterüket meg kötözvén, a többieket jól meg verték s el bocsájtották, azon két mesterüket azomban magokkal Szeremlére be vívén, a Bíró háza előtt edgyen edgyen vagy 30-ig valót csaptanak, s azután tolok el bocsájtattanak, melly meg veretésükkel is, mivel jaj szókra fakattanak, az napsághtul fog/ivást már azon hel Jaj Tanyának neveztetik. "

3 Tartózkodásra alkalmas tanyát azonban nem mindenütt hoznak létre a halászok, hanem általában csak ott, ahol a halászható víz a lakóhelytől távol esik. Ez főleg a Duna Tolna alatti szakaszán fordul elő, ahol a sok mellékág, hatalmas árterület miatt időigéryes és fáradságos lett volna naponta kijárni. A felső szakaszon bár előfordulnak kunyhók, ezek inkább a szerszámok időleges tárolására valók. Az 1920-40-es évek között a győri halászok rendszeresen jártak a Mosoni Dunára hétfőtől péntekig. Hétfőn hajnalban, fél egy körül indultak Győrből, kétlovas kocsival, szerszámokkal. Reggel 7-re értek Mosonmagyaróvárra, ahol etettek-itattak, megreggeliztek, s 8 óra felé mentek tovább. Délre értek Bezenyére. Ebéd után kezdték a halászatot lefelé. Első nap kb. Halásziig jöttek le, másnap Óvárig, 99