Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

Ifj. Gyüszi László: Tata az ország-leírások és útikönyvek tükrében

fürdő, a tatai szabadtéri játékok és a közönség részére is hozzáférhetővé tett gyönyörű angolkert által nyújtott emelkedés és fejlődés teljessé tételéhez azonban elválaszthatatlanul hozzátartozik a város egyes részeinek csinosítása, különösen a már említett kellemetlen külsejű Kossuth-tér par­kosítása\" 46 A továbbiakban korrekt tájékoztatást ad röviden a város és az Esterházy család tör­ténetéről, majd különböző útvonalakon haladva a város jelentősebb épületeiről, műem­lékeiről, látnivalóiról. Engedtessék meg, hogy a jelen konferencia és kiadvány kapcsán még egy részt kiemeljek az útikalauznak abból a részéből, ahol a piarista rendházról esik szó. „A piarista rendházban van elhelyezve a Tatatóvárosi Múzeum. A múzeum alapjait még 1912-ben Dornyai Béla dr. gimnáziumi tanár vetette meg. Gyűjteménye - mely a rend gimnázi­umában nyert elhelyezést -jobbára pedagógiai célt szolgált s az ifjúság ismeretkörét igyekezett kiszélesíteni. A múzeum szükségessége a vármegye híres komáromi múzeumának elvesztésével vált nyilvánvalóvá s a tatai piarista Öregdiákok Szövetsége és Magyary Zoltán egyetemi tanár, a Szövetség elnöke közreműködésével 1938-ban megvalósult a múzeum. " 47 A füzet végén Tatatóváros környékének nevezetességeiről olvashatunk, majd pedig egy olyan korabeli térképen tájékozódhatunk a városban, mely támpontot adhat a ma utazóinak is, ha egy idősebb tatai, vagy tóvárosi polgárral találkozik, és beszélgetve előkerül az utcák régi elnevezése, az egyes területek megnevezése. Polgárdy a város területeinek rendezését „kérte számon", de mi tudjuk, hogy köny­vének megjelenése előtt már elkészült egy tervezet. Jómagam elég egyszerűen csak azt szoktam mondani, hogy a város első rendezési terve, amelyet nem is készíthetett más, mint aki a két település egyesítését szorgalmazta: dr. Magyary Zoltán (1888-1945), a közigazgatás professzora. 48 A kis füzet előzményei a helyi lapban jelentek meg cikksorozat formájában, de még a települések egyesítése előtt. Fentebbi állításomat a városrendezésről mi sem támasztja alá legjobban, mint maga a szerző: „Tata és Tóváros szerencsés egyesítése után az új vezetőségnek és a közönségnek egyaránt foglalkoznia kell az egyesített község jövőjével. Vannak megoldatlan problémák a múltból, kelet­keztek új problémák az egyesítésből. ... Ezért szükséges, hogy az egyesített Tatatóváros jövőjéről körültekintéssel, megfontoltsággal gondolkozzunk és átfogó terveket dolgozzunk ki, amelyek az összes életbevágó és fontos kérdések megoldására kiterjednek... " 49 Maga Magyary is a város kifejezést használja ebben a munkájában, de egyben meg is jegyzi a lábjegyzetben, hogy: „Az alábbiakban sokszor használom a város kifejezést. Ezzel nem a nagyközségi szervezet helyett megyei várossá való átalakítást akarom propagálni, mert az nem volna indokolt, hanem csak hangsúlyozni Tatatóváros fejlett városiasságát. " 50 Tatatóváros fejlesztési programja a szükségletek felmérésével kezdődik. Csak a legfontosabb teendők felsorolása tizenegy pontban foglaltatik össze. Például: „a nagy világgal való kapcsolat", a „belterületi utak kiépítése, burkolása", „városrendezés", „vízvezeték és csatornázás", parkosítás és virágosítás", „a város részletes felmérése és térképezése", „az utcai közvilágítás fejlesztése", „az Öreg vár", „középítkezések", „idegenforgalom", „sporté Magyary arra is gondolt, hogy a hasonló nagyságrendű városokkal, településekkel hasonlítsa össze a tatai helyzetet, például a fedezetek, azaz a költségvetés szempont­225

Next

/
Thumbnails
Contents