Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

Ifj. Gyüszi László: Tata az ország-leírások és útikönyvek tükrében

Totis (Tata) Rommá lőtt vár vizesárokkal körülvéve - huszárok és hajdúk lakják - az elhagyott szőlőket a katonaság használja saját szükségletére - a török alatt Budavára számára teljesítették a robotot - halastóban: csuka, kárász, Schleim" (esik), rák -fehéres vörösmárvány bányászat - melegvizű patak - 7 malom, összesen 18járattal, mind a földesúré, egész télen át dolgoznak, az évi vámjövedelem 1000 mérő gabona"

7 A következő „találatnál" ezt olvashatjuk Tatáról: „Regestrata /UC89 / UC 89:39 1106. szeptember 2. (Urbárium) „conseriptio", amelyet a fiskális javak inspektora Komáromi István készített. Tata A város évente fizetett adója felét Szent Györgykor, felét Mihály kor fizetik. 500 forint. Kocsma karácsony, húsvét, pünkösdkor egy hónapig a földesúré, tavaly karácsonykor a város áruitatott. Jövedelmével még adós. - Mészárszék a városé. - Malmok, egyik hatkerekű, többi malom három, illetve kétkerekű. A hatkerekű egy nap és egy éjjel lejár egy mutot, jövedelmük, van egy egykerekű malom is. Molnárok negyedesek. " 8 A fentebb idézett dokumentumokat most még csak felsorolásszerűen idéztem. Nem is a város leírását tartalmazzák a szó klasszikus értelmében, hanem inkább azt az állapotot, amely a török háborúk idején jellemezte a települést. További feldolgozásra várnak ezek a dokumentumok, amelyek kiegészíthetik várostörténeti ismereteinket. A város történetének további adatait már szinte kívülről tudjuk, ismerjük. 1727. - gróf Eszterházy József megvásárolja Tatát és a hozzátartozó birtokokat a báró Krapff családtól. Az uradalom elhanyagolt, falvai néptelenek, szántóföldjei műveletlenek voltak. A vidéket elborította a víz, művelésre alkalmatlan vadvizek, mocsarak világa volt. Első lépésként a falvak benépesítését határozta el a birtok ura, majd a kor legkiválóbb mérnökének, Mikoviny Sámuel terveinek alapján nekiláttak a mocsarak lecsapolásának, a halastó kialakításának. Elkezdődött a város történetének második fénykora. A 18. században a földrajz- és történettudományok is fejlődésnek indultak. A megismerést, majd pedig az utókor számára való megőrzést segítették azok a tudósok, akik saját önszántukból, külső kényszer nélkül elkezdték a kutatásokat, a „jelen" állapot felmérését és leírását. Bajban van e jelen sorok írója is, talán majd a szerkesztők is, hogy a bőség zavarában milyen tematikát kövessen a leírások feldolgozásában. Talán a legkézenfekvőbb, hogy időrendi sorrendben (az elkészült iratok keletkezésének időrendjében) haladunk tovább a város ismertetésében. „Mindig úgy tartottam, hogy a haza dicsőségét, tiszteletét és hasznát a jó polgárnak szeme előtt kelltartania."'-írta Bél Mátyás (1684-1749) egy válaszában az uralkodónak. Szülőföldjének, a szeretett Magyarországnak múltját és jelenét akarta leírni, nem parancsra, hanem hazaszeretetből.

9 Bél Mátyás a 18. századi Magyarország egyik legnagyobb hatású és tudású tudósa. Tudományos munkáját, melynek elkészítését, azaz adatok gyűjtését, nagyon aprólékosan megtervezte, németországi hatások is jelentősen befolyásolták. Munkájába bevonta 213