Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

Ifj. Gyüszi László: Tata az ország-leírások és útikönyvek tükrében

- aki Zsigmondot a török elleni harcra akarta rávenni -, vendégei voltak e várnak a szász választófejedelmek, bajor hercegek, és VIII. Erik skandináv király is hosszabb időt töltött itt politikai, magántermészetű látogatásai alkalmával. A Rozgonyiak kezére Albert király neje, Erzsébet adta Tatát. Tata Mátyás királysága alatt került ismét királyi birtokba. „Igazságos" királyunk a várat fényesebbé tette mind küllemében, mind pedig szerepét tekintve: Mátyás királynak pihenő és szórakozó helye volt. A vár építését Antonio Averolini vezette és reneszánsz ízlés szerint, királyi lakhelynek megfelelő helyiségekkel, díszítésekkel látta el. Mátyás halála után Corvin Jánosra szállt Tata, majd mint koronabirtok, II. Ulászlóé lett, aki 1510-ben az országgyűlést is itt hívta össze a terjedő pestisjárvány elől menekülve. Ezt az eseményt örökíti meg a mai Országgyűlés tér elnevezés is. Nézzük, hogy a 19. század végén milyen leírás született településünkről, amely a Hunyadiak korabeli Magyarországot ismerteti velünk. Csánki Dezső (1857-1933) történetíró, levéltáros, a Magyar Országos Levéltár munkatársa, majd főigazgatója foglalta össze egy nagyszabású munkában a Hunyadiak korát Magyarországon. Munkája alapvetően gróf Teleki József Hunyadiak kora című csonkán maradt művének befejezése. Hogy nem csak egy megkezdett munka befejezéséről, hanem teljes és alapos kutatómunka elvégzéséről van szó, arról egy rövid idézet a mű bevezetőjéből: „A Teleki-féle kéziratokat a Történeti Bizottság kéziratgyűjteményéből 1881. február 9-én átvévén, a munkálat megindult. Azonban csakhamar kiderült, hogy a csonkán maradt földrajzi részt az eredeti tervezet alapján befejezni teljesen meddő feladat lenne. Magok a Teleki-féle kéziratok a munka kereténél egyebet alig nyújtanak, a kiadott oklevelek pedig épen a Hunyadiak korára nézve oly csekély anyagot tartalmaznak, hogy azok alapján a XV. századi Magyarországnak s főleg Erdélynek és a Tisza-mentének vázlatos képét sem remélhetnők. Bőséges levéltári anyagról kellett tehát gondoskodni a földrajzi rész számára is. " Talán e rövid kis idézet is bizonyítja, hogy nagyszabású munkáról van szó, amelyből jómagam is idézném a városunkra vonatkozó szócikket.

3 Komáromvármegye. Nagyjából hajdan is arra a vidékre terjedt ki, a melyen ma elterül. ...A világi nagy-uradalmak közül a Komárom a legelső, élén Komárom várával és városával ...A második királyi uradalom a tatai, mely Zsigmond és Mátyás király idejében sokáig nem csupán birtoka, hanem egyik székhelye is volt uralkodóinknak. Közben azonban huzamosan bírták a Rozgonyiak is. Tata várán s a két Tata városán kívül a húszas években mintegy kilencz, később a negyvenes években már csak négy Komárom vármegyei falut vagy pusztát találunk hozzácsatolva. A Rozgonyiak Tatán kívül a Komárom vármegyéhez számító Gesztes várának s ehhez a megye dk. sarkában mintegy 1-10 falunak vagy pusztának, továbbá ugyané tájon, Fejér megyei Gerencsér és Vitány várukhoz még vagy 3-4 helységnek is urai e megyében. Tata. Castrum Thatha, Thata, Thatense. ... 1426-ban Zsigmond király Rozgonyi István temesi ispánnak és nejének, a kik 5000 forintban már előbb is bírták, 8000 forintért veté zálogba. E zálog-birtoklás azonban ezúttal - úgy látszik - csak ideiglenes volt; habár a Rozgonyiak (Simon) pl. 1438-ban is magokénak mondják. Erzsébet királyné zálogosítá el nékik 1440-ben 210