Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

Kiss Vendel: Adatok Tata szabadságharc alatti történetéhez

menti táborába, s részt vesznek a schwechati ütközetben. A magyar szempontból szerencsétlen ütközetben az önkéntesek a közhiedelemmel ellentétben megálltak a helyüket. Az első ágyúlövésre megfutó Komárom megyei nemzetőrök nem ők, hanem a megye rendes, döntően az udvardi járásból kiállított nemzetőrei voltak.

13 A komáromi vár biztosításában azonban a rendes tatai nemzetőrségnek is szerep jutott. Halassy Ede Komárom megye kormánybiztosa szeptember 21-én jelentette Batthyány miniszterelnöknek, hogy a komáromi vár védelmére 300 tata-tóvárosi nemzetőrt rendelt be „kiknek hazafiúi lelkületét ösmérem. "

14 A két nemzetőr egység tehát, a részint tataiakból álló önkéntes alakulat, és a város rendes nemzetőrei szeptember hónapban közösen adtak őrszolgálatot Komáromban.

15 A nemzetőrség összeírása mellett, a megyei testületeknek szerte az országban másik nagy feladata volt az új törvények szerinti szavazóképes állampolgárok összeírása, s az új népképviseleti országgyűlési választások lebonyolítása. Komárom megye közgyűlése a már említett április végi ülésén döntött a megye választókerületi felosztásáról is és kijelölte a választók összeírását végző bizottmányt. A választókerületek kijelölésénél „a megyének eddig divatozó politicai felosztását", azaz a korábbi járásokat vették alapul, így a tatai járás választókerület is lett egyben. A kerület központja pedig a járási székhely lett, az indoklás szerint: „Tatajárásban Tata városát mind helyzete, mind népszáma, nagyszerű természeti előnyei mind kitűnő, s már is figyelmet ébresztő gyár ipara mind történet tani emlékei oly kizárólag ajánlják, hogy habozni egy perczig sem lehet az iránt, hogy a róla nevezett járás székhelyének kiiűzessék. "

16 A választók összeírásával és a választás lebonyolításával megbízott ún. „középponti választmány" június közepére végzett a szavazók összeírásával. A tatai körzetben 1556 választót regisztráltak, lényegesen kevesebbet mint a megye másik három választókörzetében.

17 A tatai kerület képviselői helyéért két személy, a megyei politikában reformpártiként számontartott politikus Sárközy József, a megye volt másodalispánja, és Huszár Ferenc szolgabíró mérkőzött. A helytörténetírás által ismert források közül a piarista gimnázium História Domusa röviden írt a választásokról, ismertetve annak lefolyását és végeredményét, de fennmaradt a belügyminisztériumhoz felküldött választási jegyzőkönyv és a választók névjegyzéke is!

18 A jegyzőkönyv szerint a választás időpontja június 20-ra lett kitűzve Tatára, ahol is 10 órára összegyűltek a szavazók és a törvénynek megfelelően nyilvánosan tettek ajánlást a két jelöltre. Az ajánlások megtétele után a jelöltek megbízottakat küldtek a választás lebonyolítását végző megyei küldöttségbe, majd „a választást helységenként, pártonként és fejenként tették meg. " A szavazásra - a História Domus leírásával megegyezően - először Sárközy József híveit szólították, de a jegyzőkönyv beszámolója szerint persze nem rekesztették ki a másik fél szavazóit sem. „A szavazás közben pedig Huszár Ferenc részére a nyilatkozott szavazatok is feljegyeztetvén. " Mindezek után „a küldöttség még huzamosabb ideig együtt maradott de az előtt szavazás végett magát senki sem jelentette", tehát összesítették a szavazatokat. Kitűnt, hogy Sárközyre 840, Huszárra pedig 6 szavazat esett. A História Domus leírása magyarázatot ad erre az elsöprő győzelemre, a Sárközyre szavazók ugyanis szándékosan lassan adták le voksaikat, az ellentábor így elfáradván és megéhezvén, nem várva ki a szavazás végét, eloszlott. E 64