Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.
Körmendi Géza: Tata-Tóváros, mint kedvelt fürdő- és üdülőhely (1773–1939)
A szállásadók pontosan vezették az üdülőhelyi díjfüzetben a náluk nyaralók nevét, létszámát, az eltöltött éjszakák számát és az üdülőhelyi díj befizetését. SZÍNHÁZI ÉLET, SZÓRAKOZÁS, NEVES VENDÉGEK Az 1930-as években nagy vonzerőt jelentettek és országosan is elismertté tették Tata-Tóvárost a „Júniusi hetek" keretében, az angolkertben megrendezett szabadtéri játékok. A színpad kiépítése és a Magyar Királyi Operaház művészegyüttesének meghívása a zenét kedvelő gróf Esterházy Ferenc nevéhez fűződik. Az ünnepi játékok műszaki vezetője Tolnai Pál volt. Első alkalommal 1934. június 17-én került bemutatásra a Bajazzók c. opera, valamint a Csongor és Tünde c. táncjáték. 1935. június 20-án a Tannhäuser c. Wagner-operát vitték színre. A zenekart Ferencsik János vezényelte, a darabot Oláh Gusztáv rendezte. A következő évben, 1936. június 11-én, az angolkerti színpadon az Eisser Fannit, a Szent Fáklyát (legenda) és Wagner Sigfried c. operáját mutatták be. Egy héttel később, a vár udvarán Beethoven Fidellióját adták elő. 37 A Tata-Tóvároson nyaralók nemcsak a hangulatos angolkertet, a Cseke-tavi csónakázást, a strandfürdőket, de a szerényebb polgári igényeket is kielégítő szórakozást is megtalálhatták: az Eszterházy Szálloda kerthelyiségében és a Herczigh Szállodában hetenként többször fővárosi művészek vendégszerepeltek. A nyári időszakban két hétre Alapi Nándor, Radó Béla és még más igazgatók színtársulatai repertoárukban lévő színdarabokat - pl. Candide, Tartuffe, Ördög (Molnár F.), operetteket (pl. János vitéz, Marica grófnő, Maya, Csárdáskirálynő, Cirkuszhercegnő) - mutattak be az Eszterházy Szálloda és a Hajba vendéglő színpadán. 38 Az angolkerti pálmaházban a grófi kastélyból tavasztól őszig kitelepített citrom, narancs és pálmafák alatt szolgálták ki a strandfürdő kioszkjából megrendelt ételekkel a vendégeket. A pálmaház előtt csodálatos természeti környezetben száz férőhelyes kerthelyiség és tánchely várta esténként a szórakozni vágyókat. Itt tartották minden nyáron 1935-tól a lampionokkal kivilágított pálmaház előtti részen az Anna-bálokat. Tatán a Hajba, a Hubert és a helyén később megnyílt Laczházy vendéglő különtermeiről, kerthelyiségeiről ugyanez elmondható. A nyaralók és a Tatára látogatók 1934-től április vége és szeptember 30-a között szombaton, vasárnap és ünnepnapokon megtekinthették - kívülről, az udvaron sétálva - a történelmi nevezetességű tatai várat. 39 Az 1930-as években egyre népszerűbb sportot, a teniszt, a Tóvároson üdülők két helyen is játszhatták: a TAC sporttelepe mellett megépített hat salakos teniszpályán és a Mikszáth úton lévő öltözős teniszpályán. 1935-ben az országos felnőtt, 1936ban az ifjúsági bajnokságot rendezték meg Tóvároson. A községekben nyaralók az ország legjobb teniszezőinek (Szigeti Ottó, Paksy Józsefné és még mások) játékát élvezhették. 40 A melegvizű strandfürdők, a táj szépsége, az európai hírű szabadtéri előadások, a barokk hangulatú kisváros vonzotta az olyan neves írókat, művészeket, színészeket, mint Blaha Lujza, Herczegh Ferenc, Kernstock Károly, Karinthy Frigyes, Móricz 238
