Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

Körmendi Géza: Tata-Tóváros, mint kedvelt fürdő- és üdülőhely (1773–1939)

Zsigmond, Páger Antal, Vándor Kálmán és még sokan mások, akik szintén nyaraltak itt. A Tatára látogató filmrendezők felfedezték városunkat a film számára is. Az 1930as évektől számos filmet forgattak tata-tóvárosi helyszíneken (pl. Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Pogányok, Szegény gazdagok, Tóparti látomás, Háry János) .

41 KIRÁNDULÁSOK TATA-TÓVÁROS KÖRNYÉKÉN A hűvösebb napokon a fürdés helyett a környező községek nevezetességeinek megtekintésére szerveztek kirándulásokat. A legközelebbi település a Gerecse-hegy lábánál épült Baj község. Látványossága az 1754-ben Fellner Jakab által épített tizennégy ágú nagypince, melyben a vendégek az 1831-ben készült - Európa legnagyobb - hordóját láthatták. A szőlőhegyen neves családok (pl. Mennich János dr., Michl Géza gyógyszerész, Paulini Béla író, Zsindely Ferenc államtitkár) nyaralói és villái sorakoztak.

42 Tata-Tóvárostól tíz kilométerre érhető el Dunaalmás, mely könnyen megközelíthető autóbusszal és vonattal. A község részben kirándulóhely, részben kénes fürdője révén, nyaralóhely is. Szorosan egybeépült a borairól híres Neszmély községgel.

43 A közeli kirándulóhelyek közé tartozik Bánhida is. A vasútállomástól meredek ösvény vezet az erdőn át fel a Csúcsos-hegyre, az 1896. évi millenniumi emlékműhöz, a Turulmadárhoz. Nem messze az ezredéves emlékműtől található a Szelim-barlang nyílása. Bejáratából nagyszerű a kilátás a hely lábánál épült falvakra, a háttérből pedig kirajzolódik a villamos erőmű szabad strandfürdője, ahol a kirándulók felfrissülhetnek a fárasztó gyaloglás után. Tata-Tóvárostól a legmesszebb lévő kirándulóhely Gesztes vára, a Vértes-hegység legnagyobb erőssége. A völgyben építették fel a német telepesek Várgesztes községet. A vár története során sokszor cserélt gazdát. A török háborúk idején végvárként szolgált. A két világháború között a romos vár egyik tornyát újjáépítették és lakhatóvá tették. Ez maradt meg kirándulóhelyként a sűrű erdő rejtette dombtetőn. Nem véletlenül jelöltem meg Tata-Tóváros fürdő- és üdülőéletében záró korszakhatárként az 1939-es évet. A második világháború, a front átvonulása és az azt követő nehéz esztendők az idegenforgalom fejlődését több évtizedre visszavetették. A Fényes-fürdőn és a Kristály uszodában kezdeti lépéseket tevő strandéletet tragikusan érintette, hogy a tatai források 1959-től néhány év alatt a tatabányai szénbányászat következtében elapadtak. Az 1960-as évektől országosan a szakszervezeti beutalókkal irányított üdülés valósult meg. A Nagy-tó tatai és tóvárosi partján a város által eladott telkeken felépült nyaralókkal üdülővárosrészek alakultak ki. Ezek a változások mind-mind azt eredményezték, hogy a 20. század első évtizedétől elindult, a polgári életformából adódó, családi víkendezés, több hetes nyaralás Tatán más irányba fejlődött. Ugyanakkor megmaradtak a tanulók, akik városunk történelmi emlékeit, parkjait keresik fel tavaszi és őszi tanulmányi kirándulásaikon. 239