Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

Ifj. Gyüszi László: Tata az ország-leírások és útikönyvek tükrében

dolgában, miszerint bátran ellehet mondani, hogy nincs hazánknak olly vidéke, melly vizet igénylő gyáriparra alkalmasabb volna, mint épen Tata ... Azonban a természet e dús ajándéka még aránylag gyéren van kihasználva. Deszkametsző van Tóvároson 1, malom Tatában és Tóvároson 11, 33 kerékre, kalló pedig 8,11 kerékre; van ezenkívül 1 fejér cserépedény-, s bőrgyár. "

31 Nézzük röviden, hogy a lakosság számát tekintve mennyire volt nevezhető városnak a település. „Lakosainak száma 12,581, ebből Tatára és Váraljára esik 1681 lélek u. m. 4146 r. kath. 30 ágost. 2294 ref 1211 zsidó. Tóvárosra 4900 l. ebből 4531 r. kath. 12 ágost. 219 ref és 12 zsidó. Tatán a r. kath. egyház keletkezésére nézve igen régi, azonban a sors viszontagságai miatt közbejött változatokon menvén át 1119-ben újólag alapítatott; anyakönyveit 1690-től vezeti. A főtemplomon kívül fennáll itt 1151 óta a kegyesrendiek temploma, 1821 óta a vár, a kastélybeli és a kálvária-hegyi kápolna. ... A lakosok Tatán és Váralján magyarok, kevés megmagyarosodott némettel, Tóvároson: szinte magyarok kevés jobbadán megmagyarosodott tótokkal és németekkel keverve. A tatai nép igen csinosan öltözködik, férfiai csaknem általában setétkék ruházatot viselne^; fényes gomb és sinor azonban divattalan. Bunda ritkaság, ezt még parasztok közt is a szegényebbeknél rendesen ugyan szűr, de mégis gyakran köpönyeg váltja fel. Nők viseletében legfeltűnőbb a setétszín s kivált az idősbek czifraságra kevésbé, inkább a becsre tekintenek. Főkötő csupán a fiatalabb kézmívesnőknél látható, egyebek fejeiket fekete selyemkendővel fülök alatt kontyra csavarva, homlok bokorra kötik. Jelleme a népnek szelíd, de magára büszke, többször gyanakodó... Kézmívesek száma 1000 felülmegy, s ezek közül legtöbb lakik Tóvároson. ... Tatán van egy gyógyszertár, ugyszinte Váralján; helyben van egy megyei s urodalmi orvos. ... Van mindenik helyütt egy vendégfogadó s egy casinó. ... Magának Tatának utcái rendetlenek, s kivált a félrébb esők, mondhatni szűkek ... de főbb utczái s kivált piaczkörnyéke jeles, általában cserepes épületeket mutathat, s köztük egy-kettő emeletes is találkozik. Tóváros utczái sokkal rendesebbek, szélesek, házai mondhatni általában csinosak, kivált Bajnak és Szőlősnek menő piacz-utczáján; egyéb utczáin különösen szép tekintetet kölcsönöz az egésznek, hogy a házak általában csaknem mind tűzfalra s egy Ízléssel építvék, melly tekintetet a számos kézmívesi czimerek is felette emelnek. Általában Tata városa csínját s élénkségét tekintve, ha a dunai mozgalmat s a vár nagyszerűségét elgondoljuk, Komáromnak utána nem áll, hanem tisztaságra azt meghaladván, hasonlít felső Magyarországon Beregszász, sőt Munkács, alsón Gyula, Szabadka csínjához s mozgalmához."

32 Ugyanezeket az adatokat és leírást olvashatjuk Fényes Elek egy később kiadásra került munkájában. Mivel az a munka „csak" egy „Geographiaszótár" így természetesen rövidebben írja le ugyanezeket a megállapításait, adatait.

33 Fényes Elek munkásságának nagyságát mutatja az is, hogy az őt követők felhasználták leírásait. Az 1850-60-as években több olyan ország-, vagy város-leírás született, melyben felfedezhetjük Fényes adatait, leírását, sok esetben szófordulatait. Nem kívánjuk ezzel lebecsülni azokat, akik valamilyen okból ezt tették, hiszen némely esetben tényleg az a cél vezérelte a szerzőket, hogy hazánk értékeit mind szélesebb körben ismertté tegyék. Akár „tankönyvek" formájában, akár más népszerű „képes könyvekben", akár egy gimnáziumi értesítőben megjelent tanulmányban. 221