Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.
Ifj. Gyüszi László: Tata az ország-leírások és útikönyvek tükrében
A Hármas kis tükör persze nem vehette még át Fényes Elek leírásait, de népszerűsítő, az ifjúságot nevelő feladatát betöltötte. Hasonló feladatot vállalt magára, de jóval nagyobb mértékű kiadványt készített Hunfalvy János (1820-1888) földrajztudós, Magyarország első földrajzprofesszora. Jogot tanult, majd később tanította is. 1861-től volt a budai Politechnikum tanára, ahol a történelem mellett földrajzot és statisztikát is tanított. Történelmi, majd hatalmas enciklopédikus földrajzi könyveket adott ki. Egyik legjelentősebb munkája, melyben felhasználta elődje, kortársa, Fényes Elek munkáit is, a Magyarország és Erdély eredeti képekben.™ Hunfalvy munkássága nem hozott korszakos felfedezéseket, ő csak a tudomány kapuit tárta szélesre. Szerepe abban volt, hogy a tudomány eredményeit beépítse szellemi életünkbe. Ezt valósította meg tulajdonképpen a Magyarországról és Erdélyről kiadott „eredeti képeskönyve" is. „Tata csinos mezőváros, 13,000 jobbára magyar lakossal; három részre oszlik: a tulajdonképpeni Tatára, melly hatalmas márványrétegből álló dombon épült; Váraljára s Tóvárosra. ... Tatának, különösen a Tóvárosnak főbb útczái meglehetős szabályossággal és csínnal épültek. Legnevezetesb épületek: a kéttornyú Kathl. Főtemplom, melly magaslaton áll; a nagy tó déli partján, szintén magaslaton épült kegyesrendiek zárkája, melynek udvarán hatalmas márványrétegen keresztül fúrt mély kút van; a nagy tó nyugati partján épült emeletes kastély, két végén kis toronynyal, (a keleti torony erkélyében I. Ferencz a bécsi békét írta alá); lentebb Tóvárosfeléa vár van. délről a nagytó, egyebütt pedig magas kő bástya. ... Tata legszebb ékessége az urasági nagy ke?/, melly ben több kisebb nagyobb tavat képező, hatalmas források vannak; ezek részint 18-20 R. foknyi melegforrások. Tatának általában nagy bősége van a tavakban és forrásokban. A várostol éjszakra terülő réten az úgynevezett fényes források buzognak fel, mellyek tetemes mélységűék. ... Hajdan e források és tavak vizei a Tatától éjszakra a Dunáig terülő egész síkságot borították volt el ingoványos nagy posványt okozva. Gróf Eszterházy József1141-ben a vizek lecsapolására több csatornát ásatott s ekkép néhány ezer holdnyi földet használhatóvá és mívelhetővé tett. " 35 Nem végeztem minden részletre kiterjedő kutatásokat a dolgozat elkészítése során az útikönyvek megjelenéséről, csak megpróbáltam utánanézni annak, hogy mikor, milyen okból készültek el az egyes kiadványok. Sajnos nem találtam semmi konkrét adatot, így marad egyenlőre saját feltételezésem, mely talán hihető, és remélhetőleg nem áll távol az igazságtól. Úgy gondolom, hogy talán az az ismeretterjesztési hullám érte el a különböző városok lokálpatriótáit, amely tapasztalható volt a nagy, átfogó ország-leírások esetében is, azaz értékeink megőrzése, azok feltárása az idegenek előtt. A nagy történeti, földrajzi, statisztikai összefoglaló munkák mellett szükségessé vált a 19. század vége felé, hogy a helyi értékeket is megmutassák az arra hivatott elkötelezettek az „idegenek" számára. Talán egyik legszebb példája ennek Tatához kötődik - mondhatjuk ezt előítéletek és elfogultság nélkül is. Hiszen legnagyobb statisztikusunk is leírta: „Kedves hazr: népének, ...sa nép hite szerint is, legszebb a megyében. " 36 Talán hasonló okok vezérelték özv. Kopasz Józsefnét is, aki azzal a gondolán köszönti könyvének olvasóit, hogy Tata-Tóvárosról csak mint kirándulóhelyről szóljon az idelátogató vendégnek, tehát nem is volt célja a város múltjának, történetének bemutatása. 37 222
