Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

Kisné Cseh Julianna–Petényi Sándor: Római- és középkori lelőhelyek Tataán

gően - észak-déli, egynek pedig kelet-nyugati volt. Három árokkal (1., 3. és 5. árok) a teret észak-déli irányban csaknem teljesen átvágtuk, három árkot pedig az Immaculata keleti (4. árok) és nyugati (2. és 8. árok) oldala mellé húztunk, a szoborhoz olyan közel, amennyire azt az odatelepített dísznövényzet engedte. Egy árokkal megvizsgáltuk a tér északnyugati sarkát is. Az árkokban a sárga altalaj már 160-180 cm mélyen jelentkezett, a 4. árokban még ennél is feljebb, 100-120 cm-en. Az 1. árokban, az Immaculatához közel eső 2. árokban, valamint a 3.-ban a sárga altalaj felett egy ugyancsak homogén barna földréteg - nem kultúrréteg - volt található, melynek felső szélét 80-100 cm mélyen értük el. Ezek felett pedig újkori feltöltést, omladékot lehetett csak megfigyelni. Az 1-2. árkokban talált kőomladék között föld volt, a kövek nem voltak egymással kötésben. Nem találtunk sem középkori falakat, sem olyan jellegű beásásokat, amelyek arra utaltak volna, hogy korábban a mai Kossuth téren a későbbi korokban kiszedett középkorú falak lettek volna. A 4. és 7. árokban talált épület belvilága 290 cm, falainak vastagsága mindössze 40-60 cm volt. Ezek a méretek azonban nem felelnek meg egy középkori templom méreteinek. A térről az 5. árok rétegviszonyaiból lehetett a legtöbbet megtudni. Az itt talált viszonylag vastag darabos vörösköves réteg, melynek teteje 100 cm-re volt a felszíntől, a Fellner-féle építkezés utáni területrendezéssel hozható összefüggésbe. (Ugyanilyen viszonylag hosszú réteg volt megfigyelhető az 1. árokban is.) A planírozással elpusztították az itt lévő újkori téglasír sírgödrének felső részét. A sírt újkori téglából építették, kötőanyaga mislung volt. Mivel a sírgödör teteje nem metszette át a vörösköves réteget, a temetkezés a Fellner építkezés előtt történt. A sírgödör ásásakor viszont elmetszettek egy középkori járószintet. Az 1,2-2 m vastag, keményre taposott sárréteget a felszíntől 154 cm-re találtuk meg, egyébként ez volt az egyetlen, a tér középkorára utaló többékevésbé biztos adat. A temetkezés tehát a középkor után, de a mai plébániatemplom építése előtt történt. Mivel a 2. árokban talált 3 koporsós temetkezés is újkori, azt lehet valószínűsíteni, hogy a mai Kossuth tér középső és déli részén az újkorban, de még a Fellner-templom építése előtt egy temető volt. A 4. és 7. árkokkal megtalált kisméretű épület teljes feltárása nem történt meg, nem ismert a falak teljes hossza és az épület nyugati végének lezárása, így funkcióját sem lehet biztosan meghatározni. A viszonylag keskeny belvilág és a falak közelében talált temetkezések azt valószínűsítik, hogy temetőkápolna lehetett. Végezetül arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a középkori plébánia templomokhoz mindig tartozott temető is. A téren nemcsak templomnak, de a hozzá tartozó temetőnek sem találtuk nyomát. A FÜRDŐ UTCAI LELETMENTÉS 1999. tavaszán az önkormányzati tulajdonban álló Fürdő út 24. szám alatti épületet eladták. Mivel erről a helyről korábban középkori kőfaragványok kerültek elő, s a helyi hagyomány úgy tartotta, hogy ezen a helyen állt all. században alapított bencés monostor,

22 a tatai önkormányzat lehetőséget biztosított a kutatásra. Az épület udvarát 13