Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász szoborművei a tati Esterházy-uradalom területén

Aggházy Mária az itt elhelyezett oltár- és szószékszobrokat Schwaiger Antal műveként határozta meg.

55 A főoltár sugaras díszű kegyképe fölé aranyozott baldachin borul, puttók és puttófejek veszik körül, ezeket a fából faragott, festett szobrocskákat a falhoz erősítették; legfelül mindkét oldalon egy-egy puttófej helyezkedik el, lefelé haladva két-két egészalakos puttó, alul három puttófej zárja a körívet. Az oltár-tabernákulum tetején sugaras keretben Krisztus a kereszten-ábrázolást helyeztek el, két oldalán egy-egy kis puttó ülő alakja látható, gyertyatartót emelnek fölfelé. A feszület fölé szintén baldachinos dísz borul. Az oltár mellett az oldalfalon balra (Mária jobbján) Szent Anna (IX. tábla 1.), jobbra (IX. tábla 2.) Joachim

56 fából faragott szobra áll: fehérre festett, aranyszegélyű ruhában, hasonló színekkel festett, falra erősített kis konzolokon. Mindkét szoboralakot négy festésréteg fedi, eredeti színezésük fényarany volt.

57 A diadalív két oldalán a magasban egy-egy fából készült, festett, nagy angyalalak térdel konzolon, a bal oldali a hajó felé néz (IX. tábla 3.), a jobb oldali az oltár irányába fordítja arcát (IX. tábla 4.). Karjukat az apszis irányába emelve füstölőt tartanak. Egy 1964-ben készük elsőáldozói emléklapon látható a főoltár akkori állapotában; a felvétel természetesen korábban is készülhetett. Ezen a régi fényképen a kegyképet körülvevő puttók még máshogy helyezkednek el, azóta megcserélték, s más testtartásban helyezték el őket (VIII. tábla 4.).

58 Változás még, hogy a festményt körbefogó sugárnyalábok régen hosszabbak voltak. Az apszis bejárati ívének két oldalán egy-egy, votív tárgyakat egybefoglaló, díszes keret függ a falon. Egy 1836-ban a főoltárról és a centrális térről készült Dorneck-metszet Szent Anna és Jooachim szobrát az oltáron ábrázolja (IX. tábla 5.).

59 A templomhajóban a szentélytől balra félköríves térben Szent Apollónia oltára áll (X. tábla), melyet Hartvikh Apollónia bárónő emeltetett 1773-ban.

60 A szentet ábrázoló festmény

61 fölött a Hartvikh család címere látható, a bárónő nevének kezdőbetűi és az évszám. A festmény két oldalán egy-egy férfi szent alakja áll, aranyra festett, fából készült szobrok; a bal oldali jobbjában pálmaágat tart, kissé az Apollónia-oltár, egyben a szentély felé fordul (X. tábla 2, 4.), a jobb oldali, papi szentet megjelenítő szobor a szentély irányába néz, a baljában tartott keresztet is ebbe az irányba emeli (X. tábla 3, 5.). Ez a két szobor egy-egy kis konzolon áll, ugyanúgy, mint a templom többi, falra erősített szobra. Az oltár felső részén, a címert közrefogva, az oromzati dísz alatti párkány szélein egy-egy aranyozott puttószobor helyezkedik el. A vértessomlói plébániahivatalban található, „Liber Memorabilium Paroeciae Zsömlensis" feliratú könyvben olvashatjuk, hogy ennek az oltárnak a szobordíszét a tatai Antonius Schwaiger készítette, aki 1772. február 22-én e munkájáért 50 forintot kapott, melyet Ehrenberg József plébános fizetett ki.

62 A környei plébánia „Constriptio fidelium parochianorum Környe 1163" feliratú könyve a somlói és gesztesi hívek jegyzékét tartalmazza, ezen kívül a somlói kegytemplom 1770-es évekből való számadásait. Az 1773-75 közötti évek rovatai között megjelennek a mellékoltár készítésére vonatkozó adatok is (kifizetések).

63 A szentélybejárat jobb oldalán áll a négy evangélista szobrával ékesített, aranyozott szószék (XI. tábla 2-7.), tetején Jó pásztor-ábrázolás látható (XI. tábla 7.). A szobor-alakok eredeti színezése matt és fényarany, a bárányt ezüstözték, utóbb barnára festették. A szószék építményének színezése megegyezik a Szent Apollónia-mellékoltár felépít104