Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász szoborművei a tati Esterházy-uradalom területén

ív, mely jobbra és balra a latrok alakja felé folytatódik. Ellenkező irányú íveket ad a három kereszt tetején át húzható vonal, melyet erősít a latrok karjának vonala s a posztamensek elrendezése. Tulajdonképpen hármas egységek tagolják, s fölfelé és lefelé irányuló ívek szervezik a szoborművet, melyek egyrészt biztos összképet, egyensúlyt teremtenek, másrészt egymásnak feszülésükkel hangsúlyozzák az erőteljes mozdulatú szoboralakok érzelmi túlfűtöttségét. Ma a dombon található a 20. század elején épült ún. Söréttorony és a víztorony, melyek megbontják az egykori összképet. Ezen kívül a hegy egyik oldalát lebányászták, mely munkálatok eredményeként a kör alaprajzú alépítmény jelentős hányadát szakadékos rész övezi. A VÉRTESSOMLÓI SARLÓS BOLDOGASSZONY-TEMPLOM SZOBORDÍSZE - FŐOLTÁR (1770 KÖRÜL), SZENT APOLLÓNIA-OLTÁR (1773), SZÓSZÉK (1770 KÖRÜL), ROZÁLIA-OLTÁR (1772, VIII-XI. TÁBLA)) Mikor 1727-ben Esterházy József gróf megvásárolta a tatai uradalmat, Vértessomló is a birtokába került. Az itt álló kis kápolnát a gróf 1735 és 1736 között megújíttatta. Elképzelhető, hogy Esterházy gróf a felújítási terveket az akkoriban a majki remeteség tervein dolgozó Franz Anton Pilgram építésszel készíttette el.

42 Ennek az építkezésnek az emlékét hirdeti a templom bejárata fölötti, cartouche-ban elhelyezett felirat: Capella antlqVh rUInls restaUrata tanDeM resUrglt DlVaeqVe Virglnl Marlae pl Is sUspIrlIs ConseCratUr a CoMIte Josepho Eszter hal hVI Us VICIniaeqVe eIVs hereDItarlo I735.

43 1752ben Fellner is dolgozott építésén.

44 A kápolnát és az 1734-37 között betelepített német telepeseket

45 kapucinus, valamint kamalduli atyák pasztorálták a környei plébánia 1746-os felállításáig, ezután Vértessomló - mint fiókegyház - Környéhez tartozott,

46 1813-ban lett önálló plébánia.

47 <p A dombon álló templomhoz stációk sora vezet, a mostani szentély helyén állt az eredeti kápolna, melyhez később szélesebb hajót építtettek.

48 Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték a templomot. A szentély kupoláját Szentháromságot és őrangyalt kisgyermekkel ábrázoló freskó díszíti, a kupolatérből nyíló kisméretű apszisban vörösmárványból készült oltármenza áll, fölötte a Szűz Mária-kegykép, díszes, sugaras, aranyra festett keretben a koronás Szűzanya látható a koronás kisdeddel (VIII. tábla 1-3.).

49 A falu lakossága gyarapodott, s egyre több búcsújáró fordult meg Vértessomlón, így a 19. század elején meghosszabbították a templomot; majd gróf Esterházy Miklós is bővíttette és renováltatta 1851-ben és 1852-ben, ennek emlékét őrzi a szentély kupolájának felirata,

50 a kis tornyot 1851-52-ben emeltette Esterházy Miklós.

51 1875-ben kapott a templom egységes tetőszerkezetet, 1880-ban pedig Esterházy Miklós Ferenc gróf újra restauráltatta, ekkor került a szentély kupolájában lévő felirathoz még egy mondat: „A Filio Nicolao Francisco Anno 1880 renovatà". Az 1700-as években két remetelak állt a kápolna mellett.

52 A kápolnán kívül, a lépcső két oldalát nyolc angyalszobor díszítette.

53 A templom felszereléséről Weisz János ír az 1873. évi Vizitáció alapján.

54 103