Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses III. Régészeti adatok Tata történetéhez 1. (A Tatán 1999-ben megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga). Mecénás Közalapítvány, Tata, 2003.

Bíró Endre: Brigetio katonavárosi falfestmény régészeti renkonstrukciója

Brigetio katonavárosi falfestmény régészeti rekonstrukciója Bíró Endre Tatabánya A brigetioi canabae-ban (Katonaváros) előkerült 2. századi falfestmény régészeti rekonstrukciója azért érdemel figyelmet, mert azon ritka (ezidáig egyetlen) olyan rekonstrukció, amikor több ezer töredéket összekeveredve találtak és mégis sikerült egy szobabelsőt - mennyezettel együtt - a nagyközönség számára is érthetően összeállítani, és múzeumi bemutatásra alkalmassá tenni. Szerencsés esetben a régészek egy összeomlott ház falai alatt találják meg a házat díszítő falfestményt, és szakszerű felszedés esetén nagy felületben kerülnek felszínre az egymás mellett fekvő és egymáshoz kapcsolódó töredékek. A mi esetünkben azonban egy speciális helyzet adódott: A 167-ben kezdődő markomann háborúk alatt a Duna túlsó partjáról betörő germánok Brigetiot is részben elpusztították. Ez a sors érhette a falfestménnyel díszített magánházat is. A háború sikeres befejezése után nem tarthatták a házat helyreállításra alkalmasnak, és teljes lerombolása mellett döntöttek. Ebben a döntésben talán az is közrejátszott, hogy a ház gazdag tulajdonosa vagy végleg elmenekült a veszélyeztetett határvidékről, vagy meghalt a háború alatt. Mindenesetre a ház maradványaival feltehetően az épülettel közeli területeket feltöltötték és a felszínt elplanírozták. Ennek következtében a falfestmény egymáshoz tartozó töredékei olyannyira összekeveredtek, hogy, mint az később kiderült, az egymáshoz tartozó darabok sokszor akár 20 m távolságra feküdtek. Ráadásul csak az építés alatt lévő vízlevezető csatorna környékén kutathattunk (ahol az első töredékek előkerültek), mert az ásatás kiterjesztését akadályozták az ott lévő családi házak, de főleg a közelben húzódó műút, melyet nem közelíthettünk meg kellően, pedig bizonyára a falfestményhez tartozó épület alapjai ott feküdhettek. így tehát találtunk 7-8000 db 2. századi falfestménytöredéket figurális ábrázolásokkal, de a hozzá tartozó épületet nem ismertük. Először fel sem merült, hogy egy összefüggő terembelső kialakítható a töredékekből, mivel még több régésznek is az volt a véleménye, hogy a töredékek több termet díszíthettek. Ennek a feltételezésnek volt alapja, mert a kevert töredékeket már az első megtekintésre is nagyjából 6 csoportra lehetett osztani. 1. sárga és vörös mezőkben mitológiai jelenetek 2. fekete alapon figurális jelenetek 3. fekete alapon növényi díszítés 4. nagy alakú figurális jelenetek 5. íves mennyezetre utaló hálós díszítés 6. mennyezetre utaló stiláris díszítés 137