Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.

Ifj. Gyüszi László: Zsidóság az Eszterházy család tatai uradalmában

Az - itt most nem részletezett - egyéb adatokból, híradásokból is kitűnik, hogy a zsidók társadalmi részvételét semmi sem zavarta, a tatai polgárság gondolkodásmódját nem tudta általában megfertőzni a forradalmak utáni antiszemita kampány. Sőt, míg az 1920-as években csak virilistaként kerülhettek be a községi képviselőtestületekbe, 1930-ban már hivatalos listával, választás útján egyszerre többen is bekerültek a vezető testületekbe a választók szavazatai alapján. Úgy tűnik, hogy Tatán megvalósulni látszott az az óhaj, amelyet a Tata-Tóvárosi Híradó 1922. évi 6. számában így fogalmazott meg: „A becsületes nemzeti álláspontunk pedig nem tűri meg, hogy ebben az országban bárki is széthúzást teremtsen. Ebben az országban minden polgárnak, aki a haza jobb sorsán munkálkodik, jól kell éreznie magát

, s ebben senkinek nincs joga őt megzavarni!' Sajnos a tatai zsidó hitközség hitéletével kapcsolatban nem sok dokumentum maradt fenn. A hitközség a XII. sz. izraelita kerülethez tartozott, amelynek központja Győr volt. A tatai rabbisághoz 19 járási és környékbeli község kapcsolódott. Fiókközség volt Alsógalla, Felsőgalla és Tatabánya. Istentiszteleteket naponta magyar nyelven a tatai zsinagógában tartottak.

41 A hitközség élén 1931-ig Schwartz Jakab bornagykereskedő állt. 47 évig volt elnök, s nagy ünnepségek közepette búcsúztatták. Tisztségét Pollák Hugó szőnyeggyáros vette át. Ugyancsak ünnepélyes keretek közt emlékeztek meg 1937ben dr. Goldberger Izidor rabbiságának 25. évfordulójáról.

42 Egy időre úgy tűnt, mintha a feledés homályába szorult volna vissza a zsidóellenes uszítások kora, hiszen ezen a kis településen békés egymás mellett élés volt a jellemző: együtt éltek társadalmi életet, együtt sportoltak, együtt kulturálódtak a különböző vallási felekezetű polgárok. Nehéz lehet elképzelni, milyen érzést kelthetett 1938 májusában az első zsidótörvény tervezetével kézhez venni kedvenc lapjukat a tatai zsidóknak. De bizonyára furcsa érzés keríthette hatalmába a város polgárainak jobb érzésű felét is. Az 1938-ban egyesített községi képviselő-testületben már nem találunk zsidókat. A távozó képviselőket, köztük a zsidókat is, ünnepélyes keretek között búcsúztatták.

43 Összegzés Epilógusként jelen dolgozatban nem tehetünk mást, mint röviden megpróbáljuk összefoglalni, hogy milyen szerepe volt a zsidóságnak egy dunántúli mezőváros, egy uradalmi központ életében. Általánosságban a következő gondolatokat fogalmazhatjuk meg: 1., Magyarország - és ezen belül Tata-Tóváros - gazdasági teljesítményéhez, felemelkedéséhez zsidó vallású polgárai is nagymértékben hozzájárultak. Ők vittek végbe először egy kereskedelmi forradalmat, amely második lépcsőként egy mezőgazdasági forradalmat is megindított. 51