Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.

Ifj. Gyüszi László: Zsidóság az Eszterházy család tatai uradalmában

2., A magyar arisztokrata nagybirtokosság és a középbirtokos nemesség már a 18. század 80-as és 90-es éveitől kezdve a zsidókra osztotta ki a tőkefunkciót, átengedve nekik az ország modernizálását. A zsidók közül került ki hazánkban a modern kor, a modern társadalom legfontosabb osztályának, a polgárságnak jelentős része. 3-, Egy fáradhatatlanul kezdeményező, más vallású, más etnikumú népcsoport dolgozott eredményesen az ország modernizálásán: - oroszlánrészük volt az ország urbanizálásában, a nemzeti piac, a nemzeti tőke és tőkepiac létrehozásában, megteremtésében - kiemelkedő szerepük volt a nemzet szellemi tőkéjének gyarapításában és - ők voltak a polgárosodásnak ha nem is kizárólagos, de talán első számú képviselői az országban. Visszatérve a helyi viszonyokra és alátámasztva az általános megállapításokat, azt is megfogalmazhatjuk, hogy Tatán és Tóvároson a 18. század közepétől letelepedett iparosok és kereskedők mintegy 200 év alatt fokozatosan alakították ki polgári életformájukat és vettek részt a város politikai, gazdasági életének irányításában. Megállapíthatjuk, hogy az itt élő jelentős polgári réteg határozta meg a város építkezéseit, városi jellegét, kultúráját, sportját - általában fejlődését. Különösen jellemző volt ezen tevékenységük a 19. század második felében, valamint a 20. század első évtizedeiben. Reméljük, hogy ezzel a néhány helytörténeti adattal is sikerült hozzájárulnunk ahhoz, hogy pontosabb képet kaphassunk arról, hogy az Eszterházyak uradalmában, a tatai uradalmi központban milyen jelentős szerepe volt egy más vallású népcsoportnak. 52