Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.

Dominkovits Péter: Nemesek Szombathely szabadalmas püspöki mezővárosában a 16. század végén, a 17. század elején

az Erdődy család szomszédos mezővárosába, Vépre kellett a közgyűlést áthelyezni.

7

) A megyeközpont stabilizálódása óhatatlanul azt is jelentette, hogy a megyei hivatalviselő nemesség egy része Szombathely mezővárosban is házat, vagy lakást szerzett, illetve egyes főrendek maguk, vagy megbízottjuk számára házrészt, lakást vásároltak, béreltek. Ezek a tényezők - cseppet sem előzmények nélkül - a vizsgált időszakban egymás katalizátoraivá váltak. A régi funkció, az uradalmi igazgatási központ az ujabbakkal, a hiteleshelyi központtal és megyeszékhely szereppel kiegészülve alapvetően megváltoztatták a város regionális településszerkezetben betöltött helyét, az oppidumon belül pedig az eltérő funkciórendszerű, de fejlett írásbeliséget megkövetelő feladatok miatt valójában egy kora újkori helyi „értelmiségi piád' alakult ki.

8 Az 1565. évi urbárium szerint Szombathelynek 212, az 1577. évi szerint 198, az 1592. évi alapján pedig 210 háza volt.

9 Az 1607. december havi, a katonaság számára szükségeltető élelmiszer kvóta kivetésekor Szombathelyen csak 80 rovás alá kerülő házat tudtak összeírni.

10 Az adózóerő óriási csökkenése mögött politikatörténeti, hadtörténeti események állnak. Konkrétan: a Bocskay István vezette rendi, felekezeti, függetlenségi küzdelem Dunántúlt, közelebbről Szombathelyet és környékét érintő eseményei. 1605-ben Némethy Gergely hajdúkapitány a törökkel szövetkezve elfoglalta és kirabolta a várost, jelentős részét a földig lerombolta. Némethy hadmozdulatairól szemléletesen számol be az Erdődy család monyorókeréki prefektusa, Kuprisics (Kupricsics) Markó, Batthyány Ferenchez, Sopron vármegye főispánjához írott leveleiben. 1605. június 30-án a Bocskay oldalán álló hajdú-, végbeli-, török- és tatár hadak elhelyezkedéséről írta; „azt hallom a futót neptwl, bogi Nemety Gergeli Zombathelre zallot be többel ezer embernél. " Július 20-án a lepusztított vépi tartományt féltve, az érkező német hadak Erdődy-birtokokra kedvező mozgása, diszlokációja ügyeiben kérte Batthyány támogatását, közbenjárását.

11 Ez csak kezdetét jelentette a hadjárások okozta pusztításoknak; I6O6 során vallon {„balonakok"), német, rác hadak járták a várost.

12 A város az l6l0-es években magára talált. 1619-ben a pusztult házak építését helyi statútum is előírta. A nyugalmas építkezés időszaka nem sokáig tartott, azt a Bethlen Gábor vezette rendi, felekezeti, függetlenségi küzdelem Dunántúlt is érintő hadi eseményei szakították meg. Bár l6l9 december végén császári hadak érkeztek a városba, a következő év tavaszán már a Bethlen-párti Nádasdy hadak állomásoztak ott. Az év hátralevő részében erős őrség állomásozott a településen.

13 I62I januárjában tóti Lengyel Boldizsár, a pápai végvár (praesidium) kapitánya, Batthyány Ferenchez írott egyik levelében Szombathelyet ismét mint a hadak egyik gyülekezőhelyét említette, ahová oltalmat keresve jelentős számban menekült a környékbeli településekről „a varmegye népe".

u (A rákövetkező időszakban Szombathely vára és városa még többször cserélt gazdát.) Szombathely mezőváros további kiépüléséről az 1632. év több szempontból is fontos információkat ad. Még minden bizonnyal az év nyarán pusztító tűzvész 211